Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Békássy István vallomása pályájáról. Leányfalu, 1990. október 18.
első feleség című művében, melyben Rajnai Gábor volt az apám, Varsányi Irén volt az anyám, Somló István volt a testvérem. [Bemutató: 1929. november 30.] Gajdó Tamás - Hozzá kell tennem ehhez valamit. Idézem Jónás Alfréd feljegyzését erről az előadásról: „Feltűnt szép magyar beszédével, férfias alakjával, színpadi otthonosságával." Ez volt a Vígszínházban az első szerepe. Békássy István - Amiről én nagyon jó kritikákat kaptam, kivéve egy helyen, A Reggelben. Mégpedig egy nagyon komoly pozícióban lévő kritikus, Egyed Zoltán írt rosszakat rólam.25 Éspedig azt írta - erre jól emlékszem - Békássy István majd rendben lesz idővel, de még magával hozott a Tisza Kálmán térről - ahol a Városi Színház állt - egy kis proli szagot. Az hogy proli szag, az a leggyilkosabb dolog ebben az időben, különösen, ha a Vígszínházról volt szó, ahol francia vígjátékokat és komoly drámákat játszottak. Hunyady Sándorral26 én akkoriban már rengeteget sétálgattam, aki mindig arról beszélt, hogy annak a darabnak a főszerepét, amit most adott be a Vígszínháznak, pont énrám írta, én fogom játszani. Ezt a főszerepet tőlem elvették. Gajdó Tamás - Ki kapta meg a Júliusi éjszakában a vőlegény szerepét? Békássy István - Ráday Imre.27 Mert a proli szag vádja gyilkos volt. Gajdó Tamás - Egyed Zoltán miért írta ezt a kritikát? Békássy István - Egyedet felelősségre vontam. Mondtam neki, hogy én nagyon jól tudom, hogy a színész a kritikust nem vonhatja felelősségre, de magyarázd meg, hogy miért írtad rólam azt, hogy proli szagom van, mert nekem mindenféle szagom lehetett, csak éppen proli szagom nem. Nem tiltakozásból, de én nem úgy nézek ki, mint egy proli. Erre azt mondta, hogy minden okom megvan rá, hogy ezt írjam rólad, mert a Városi Színház proli szagú. Nekem ezt akceptálni kellett. Hosszú évek múlva kint Amerikában megjelent Egyed 25 Egyed ezt írta: „A másik fiú, Békássy, akit a Városiból szerződtetett a színház, még fiatal, egy kicsit »pro- li«-szaga van még ezen az elegáns színpadon. De nagyon friss, határozottan szimpátikus, s itt föltétlenül lesz belőle valami. (Izgatott is volt persze egy kicsit, azt sem tudta, hogy a kezeivel mit csináljon.)” (Egyed Zoltán: Reggeli levél. A Reggel, 1929. december 2., 16.) Egyed Zoltán (Válaszút, 1894. ápr. 19.-Bp., 1947. jún. 8.): lapszerkesztő, kritikus, színpadi szerző. Nagyenye- den érettségizett. 1913-ban Désen rövid életű színházi lapot indított. Kolozsvárott járt egyetemre. Végigharcolta az első világháborút. 1919-ben a Rivalda című lapot szerkesztette. 1921-től - többek között - A Reggelben és az Esti Kurírban jelentek meg színikritikái. 1924-től rendszeresen írt a Színházi Életbe. 1938-1944 között a Film, Színház, Irodalom című hetilap főszerkesztője volt. 26 Hunyady Sándor (Kolozsvár, 1890. aug. 15.-Bp„ 1942. okt. 12.): író. Hunyady Margit színésznő és Bródy Sándor fia. Újságíróként kezdte pályáját. 1929-től 1941-ig a Vígszínház „házi szerzője” volt. 27 Ráday Imre (Bp., 1905. szept. 4.-Bp„ 1983. márc. 12.): színész. Rózsahegyi Kálmán színésziskolájában tanult. 1923-ban Székesfehérvárott lépett színpadra. 1924-ben Kaposvárra szerződött, majd 1926-1929-ben a berlini UFA filmgyárban dolgozott. 1929-ben a Belvárosi Színház, 1930-ban a Magyar Színház, 1935-ben a Vígszínház tagja lett. A zsidótörvények miatt 1939-1945 között ritkán léphetett színpadra. 1945-1946-ban a Nemzeti Színházban folytatta pályáját. Fellépett a Népvarietében is. 1950-51-ben a Vidám Színházban, 1951-1953-ban a Madách Színházban és A Magyar Néphadsereg Színházában játszott. 1957-1970 között a József Attila Színház tagja volt. 25
