Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Intézménytörténet - Incze Antal interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a művészi körökben még mindig folyó baloldali szervezkedés tárgyában az országgyűlés képviselőházának 355. ülésén. Budapest, 1943. december 15.

ahol sorozatosan ment, ma már bevitte a nagyobbikba, és ebből a darabból munkáselőadást is csinált. Mi történt ott? Természetesen az történt, hogy mindazt, amit az író magasabb rendű szempontból persziflázsként mond egy romlott társadalomról, ott a szociáldemokrata szemmel figyelő munkásság egy része mindegyre tüntető tapsokkal szakítja félbe.

Tesztelt] Ház! Ne méltóztassék azt mondani, hogy mi mindenben a veszélyt keressük, és minden kákán csomót keresünk, de engedjék meg nekem, hogy feltegyem ezt a kérdést: nem gondolja-e az a színház, hogy ideje volna már talán egyébbel is foglalkoztatni a maga különben ragyogó színészgárdáját, mint - bocsánatot kérek - a Warrenné mesterségévé., amikor másik színházában a magyar írók doyenjének egy szerencsétlen témájú darabját adják.8 Nem óhajtok ezzel a kérdéssel hosszasabban foglalkozni. A magyar ifjúság megmozdult ebben a kérdésben. Mi a baj? Az a baj, hogy - valljuk be őszintén - a tiszteletreméltó idős Herczeg Ferenc nem ismeri a mai dolgozó, küszködő magyar orvostanhallgató lelkét (Úgy van! - a szélsőbaloldalon), és a mai dolgozó, küszködő, az új világért, a jobb Magyarországért nagy áldozatokat vállaló fiatalság lelkét, és megszületik ez a szerencsétlen darab.

De menjünk tovább. Bajor Gizi, talán a világnak egyik legnagyobb színésznője, ragyogó színészi teljesítményt adott A kaméliás hölgyben.9 Méltóztassék nekem egyetlen kérdést megengedni: nem sok egy kicsit az ütődött nőkből a magyar színpadokon a háború ötödik esztendejében (vitéz Jaross Andor: Egyszerre! - Palló Imre: Elég a bukott nőkből! - Zaj a szélsőbaloldalon.), nem sok, hogy a Warrenné mesterségét, a Fecske és denevért és A kaméliás hölgyet kapjuk sorozatos előadásokban? (Pintér Béla:10 Utcai nőket!)

Ezek mellett a kérdések mellett nem mehetünk el szó nélkül, mert azt már szükségtelennek is tartom külön hangsúlyozni, hogy a Madách Színház jónak látta egy Homokpad című darabot elővenni,11 ahol szintén egy nem különb női személy a cselekmény sarkpont8 Herczeg Ferenc Fecske és denevér című művét Csathó Kálmán rendezésében a Pesti Színház vitte színre 1943. december 2-án. Szira Béla a Katolikus Szemlében közölt kritikájában így körvonalazta a darabban ábrázolt társadalmi problémát: „Az íróművészetében nyolcvanéves korára sem hanyatló, minden nemzeti kérdést eleven érdeklődéssel latolgató drámaírót természetszerűleg megragadta a probléma: milyen a ma fiatalsága s milyen úton indul? Kapásból emel ki két ellentétes típust: egy úri hagyományban, zárkózott erkölcsiség- ben nevelt ifjút, akit özvegy anyja előkelőségre, vezető helyre indít, s egy modern szabadosságtól elkapott, életküzdelmében önállóvá keményedő orvosnövendék-lányt, aki kalandos bátorsággal néz és él át mindent, múlt eszmények helyett a jövő gyakorlatiasságát figyelve. Fecske és denevér - napfény és éjszaka, múlt és jövő, hagyomány és gátlástalanság - csak az alkony egyik pillanatában találkozhatnak, de közös fészket nem rakhatnak [...]” (Katolikus Szemle, 1944, 28.)

9 Bajor Gizi; Beyer (Bp., 1893. máj. 19.-Bp., 1951. febr. 12): színésznő. Bővebben lásd a 121. oldalon! Gauthier Margit szerepét ifjabb Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című darabjában - Németh Antal rendezésében - a Nemzeti Színházban 1943. december 6-án játszotta először.

10 Pintér Béla (Udvard, 1892-?): politikus. 1922-ben részt vett a felvidéki kisgazdapárt megalakításában; szülővárosában vezető tagja volt a pártnak. 1926-ban a Magyar Nemzeti Párt megszervezésében is közreműködött Losoncon. A párt vezetőségi tagja, kerületi alelnöke, majd országos alelnöke lett. A Felvidék visz- szacsatolása után Nyitra és Pozsony vármegye törvényhatósági bizottságában dolgozott. Az 1939-1944-es országgyűlési ciklusban mint a képviselőház meghívott tagja foglalt helyet a parlamentben.

11 Betnár Béla vígjátékának Munkácsy Irén rendezésében 1943. december 10-én volt a premierje a Madách Színházban.

263