Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - „Harsányi Zsolt belép a Vígszínház igazgatóságába...” Roboz Imre és Harsányi Zsolt levelezése, 1938-1941
Roboz Imre levele Harsányi Zsoltnak Budapest, 1940[.] VI. 24[.] Zsoltom, jelentem, hogy Hidvéghy újra a mienk.1 Tors Tibor2 és Tihamér Lajos3 is telefonáltak érdekében (ezt a múltkor már elmondtam neked), úgyhogy nem lehet ez esetben kitérni. Ha fontosnak tartod, telefonáld meg Balogh Lászlónak4 (így hívják az illetőt), hogy a művésznő aláírta szerződését. (Becskyvel5 behívattam e célból!) Szívből ölellek, Imre OSZMIKT 2018.1.13 1 Hidvéghy Vali (Bp., 1914. jún. 12.-Palm Beach Gardens, 2011. júl. 14.): színésznő. 1938-ban végezte el a színiakadémiát. 1939-1941 között a Vígszínház, 1942-1943-ban az Új Magyar Színház tagja. Először a Nemzeti Újság főszerkesztője, Endrődi Béla ajánlotta a Vígszínház figyelmébe. Lásd erre nézve: Endrődi Béla levele Kedves Barátom! megszólítással Roboz Imrének vagy Jób Dánielnek, Budapest, 1939. augusztus 19. (OSZK SZT Irattár 374, kronológia) Endrődi Béla (Balatonfüred, 1886. júl. 25.-Bp., 1956. máj. 11.): író, újságíró. Endrődi Sándor költő fia. 1915- től a Társaság című képes riportlap szerkesztője, 1924-től a Nemzeti Újság munkatársa volt. 2 Tors Tibor (Bp., 1890- Bp., 1963. dec. 31.): újságíró, politikus. Bővebben lásd a 154. oldalon! 3 Tihamér Lajos - jogot végzett. 1909-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének tollnoka. Hivatali pályája egyre emelkedett; 1927-től a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács ügyvezető előadója, 1935-től 1941-ig az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács ügyvezető igazgatója. 4 Balogh László, dr. - kezdetben középiskolai tanár, majd a Nemzeti Múzeum könyvtárosa. 1930-1931-ben a berlini Collegium Hungaricumban tanult. 1934-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba került, minisztériumi osztálytanácsosként a filmosztály vezetője, 1939-től az Országos Nemzeti Filmbizottság főtitkára, majd a testület elnöke volt. Az 1930-as évektől a Magyar Filmiroda Rt., majd a Hunnia Filmgyár Rt. igazgatósági tanácsának tagja. 5 Becsky Ferenc 1939-ig a Vígszínház gazdasági főnöke; 1927-től a Színházüzem Rt. főkönyvelője, 1931-től cégvezetője; 1931-től 1944. május 6-ig a Vígszínház Bérlő Rt. cégvezetője. A behívó levél Hidvéghy Valériának 1940. június 20-án kelt: „Igen tisztelt Művésznő! Tisztelettel kérjük, hogy Becsky Ferencz gazdasági főnök urunkat irodájában felkeresni szíveskedjék.” (OSZK SZT Irattár 374, kronológia) 171
