Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Politika és színház - „Harsányi Zsolt belép a Vígszínház igazgatóságába...” Roboz Imre és Harsányi Zsolt levelezése, 1938-1941

Roboz Imre levele Harsányi Zsoltnak

Budapest, 1940. március 29.

Nagyságos Harsányi Zsolt igazgató úrnak Budapest

Kedves Zsoltom, remélem, hogy kellemes utazástok volt, és az árvízakadály1 ellenére szerencsésen hazaérkeztetek.

Idemellékelten átnyújtom Neked a Bókay-darab sajtókritikáit, beleértve Egyed lapjának legújabb számát is, amelyben ő külön cikket írt, Különvélemény Karády-ügyben cím alatt.2

Arra kérlek, légy szíves ezek közül átfutni azt, amit még nem olvastál, hogy tisztában légy a darab kritikai fogadtatásával. Mint végleteket figyelmedbe ajánlom Kárpáti kritikáját a Pestben,3 továbbá Pünköstiét4 és Porzsoltét.5

A darab iránt az ünnepek utáni természetes lecsökkenés6 figyelembe vételével is mutatkozik határozott érdeklődés. A nő személye rendkívül érdekli a publikumot, különösen sok vita van körülötte pro és kontra. A Halálos tavasz7 még most is, harmadik hete megy a Capitol nevű ún. utánjátszó színházban,8 amely az elsőhetes mozi után játssza monopóliumban a filmet.

1 1940. márciusban a hosszú téli hónapok alatt lehullott hó a tavasz „első zsendülésére olvadni” kezdett, s óriási károkat okozott az egész országban. Nemcsak a folyók léptek ki medrükből, az Alföldet a vadvizek árasztották el. Az árvíz házakat és hidakat sodort el, utakat és vasútvonalakat tett járhatatíanná. 1940. március 28-án a Magyar Országos Tudósító azt jelentette, hogy több vasútvonalon szünetelt a forgalom.

2 Egyed Zoltán a Bókay-bemutató után a lesújtó bírálatokra Különvélemény a Karády-ügyben című írásával reflektált. Karády felfedezője elismerte, hogy jogosak a kifogások. Ennek ellenére a színésznőt tehetségesnek tartotta, a Vígszínház teheteüen rendezőit marasztalta el, akik nem figyelmeztették Karádyt a „legszem- beszökőbb játékbeli, technikai” hibákra. Vő.: Egyed Zoltán: Különvélemény Karády-ügyben. Film, Színház, Irodalom, 1940/13.

3 Kárpáti Aurél igazán jónak nevezte az előadást, Karády Katalinról azonban azt írta, hogy „inkább a kellemes megjelenésével és szép beszéd költői eszközeivel igyekszik életre kelteni Gabi érzelmileg bonyolult, szinte tisztázatlan alakját, mintsem a színészi alakítása bensőségével és atmoszférateremtő erejével”. (Pest, 1940. március 23.)

4 Pünkösti Andor elragadtatással számolt be a frissen felfedezett művészről: „Ez a feltűnően érdekes külsejű színésznő mind biztosabban veszi birtokába a színpadot, és határozottan indul el, hogy a Gombaszögi Fridák és Darvas Lilik örökébe lépjen. Gyönyörű orgánuma, szépsége és jellegzetes játéka máris a teljes sikert biztosítja neki, holott még a pályakezdés elfogódottságából sem szabadítja ki magát.” (Az Újság, 1940. március 24.)

5 Porzsolt Kálmán kissé visszafogottabban fogalmazott a fiatal színésznőről: „A külső adottságokon kívül sok színészi alakítóképességgel is rendelkezik, s elnyerte a közönség tetszését is.” (Pesti Hírlap, 1940. március 24.)

6 A húsvéti ünnepekről van szó: 1940. március 24. és március 25.

169