Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Politika és színház - „Harsányi Zsolt belép a Vígszínház igazgatóságába...” Roboz Imre és Harsányi Zsolt levelezése, 1938-1941

Roboz Imre levele Harsányi Zsoltnak [Budapest,] [1]939. júl[ius] 6. Kedves Zsoltom, köszönöm Nürnbergből írott soraidat.1 Remélem, jó utad volt, és hogy kel­lemesen érezted Magad. Nálunk még mindig nincs lényeges változás. A végrehajtási utasítás2 még nem jelent meg. Van komoly hír arról, hogy csak augusztusban adják ki, olyan nagy munkát jelent. (Úgy kell!) A kamarában állítólag elkészült nagyjából a szerződési blanketta.3 Sürgősen letárgyalták, mert a minisztérium bekérte tőlük. Haas Aladár4 magához kérte Jekelfalussyt5 (nyilván ez a reakciója a múltkori vizitjének a miniszternél). Én is vele mentem. Szóba került a szerződések ügye, Haas is azt mondta, lehetetlen egyoldalúan megállapítani a feltételeket. - Egyébként, ha megjelent a zs[idó]törvény végrehajtási utasítása, hozzáfognak az új kamarai rendelet ki­dolgozásához (Haas mondta), „mert az alaprendelet sok módosításra szorul”. 1 Harsányi Zsolt 1939. július elejétől augusztus 15-éig nyugat-európai utazást tett. Útjának állomásait a Pesti Hírlapban megjelent cikkeiből lehet valamennyire rekonstruálni. Az írót már ekkor foglalkoztatta Rubens élete (később, Élni jó címmel, megírta a művész regényes életrajzát); elhatározta, hogy szemügyre vesz min­den Rubens-képet. Bécsből Augsburgon keresztül utazott Münchenbe; onnan Nürnbergbe. A Pesti Hírlap­ban első írása július 9-én jelent meg Rénspua címmel. A továbbiak; Hangya és hernyó (július 13.), A német­római koronázó kincsek (Nürnberg) (július 16.), Ágota (Augsburg) (július 20.), Patscherkofel (augusztus 3.), Pihlava színei (augusztus 10.) 2 Az 1939. május 5-én megjelent 1939:IV te. „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” (második zsidótörvény) végrehajtási utasításáról van szó. 3 A Színházművészeti és Filmművészeti Kamara 1939. január 1-jén megkezdte működését. Ezzel egyidejűleg a Budapesti Színészek Szövetsége megszűnt, az érdekképviseletet a kamara vette át. A kamara egyik legfon­tosabb feladatának a színészszerződések revízióját tartotta. 4 Haász Aladár, vitéz dr. (Nyitra, 1887. aug. 28.-Balatonarács?, 1966. ápr. 2.): miniszteri tanácsos. Bővebben lásd a 44. oldalon! 5 Jekelfalussy Zoltán (Váriháza, 1862. jún. 4.-Bp., 1945. nov. 17.): valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, élethossziglan kinevezett tagja a felsőháznak. Jogot végzett, a Földművelésügyi Minisz­tériumban kezdte pályáját. Dolgozott a Pénzügyminisztériumban és a Belügyminisztériumban is. 1917-ben fiumei kormányzóvá nevezték ki, s így vonult nyugalomba. A Magyar Vígszínház Rt. igazgatósági tanácsának tagja, 1935-től elnöke. 153

Next

/
Thumbnails
Contents