Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Politika és színház - „Harsányi Zsolt belép a Vígszínház igazgatóságába...” Roboz Imre és Harsányi Zsolt levelezése, 1938-1941

Időközben kinevezte a miniszter a Színművészeti és Filmművészeti Tanács6 tagjait, akiknek névsora nagy meglepetést keltett, mégpedig jó irányban és értelemben. Nem tudom látsz-e magyar újságot, ezért ideírok néhány nevet: Jalsoviczky elnök,7 Voinovich alelnök,8 tagok: Márkus László,9 Németh Antal,10 Palló,11 Székelyhidy,12 Uray,13 Szabolcska közigazg[a- tási] bíró,14 egy közalapítv[ányi] ügyész15 és Tors Tibor.16 Azt hiszem, nagyon megnyugtató. Az új rendelet a tanács hatáskörét ki fogja bővíteni, Gesundungsprozess17 ahogy arrafelé mondanák.

Amikor a névsort összeállítottuk, Fedákról nem beszéltünk (Marquise).18 Fontos tétel lehet. Zágon állítólag 15-ére készen lesz a darabbal.19

6 Az 1938-ban a Színművészeti és Filmművészeti Kamaráról kiadott rendelet kimondta: „az Országos Színművészeti és Filmművészeti Tanács tíz kamarai tagból és a közoktatásügyi minisztertől kinevezett más tíz tagból áll.” Ezt a tanácsot nevezte ki 1939. júliusban a kultuszminiszter.

7 Jalsoviczky Károly, dr. (?, 1883?-Budapest, 1971. júl. 11.) jogot végzett. Pályáját a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban kezdte, hosszú ideig volt osztályfőnök, 1939 márciusában államtitkárrá nevezték ki, szeptemberben pedig nyugdíjazták.

8 Voinovich Géza (Debrecen, 1877. márc. 14.-Bp„ 1952. szept. 20.): irodalomtörténész, színikritikus, író, színházigazgató.

9 Márkus László (Szentes, 1881. nov. 19.-Bp„ 1948. ápr. 25.): író, kritikus, színházi és filmrendező, díszlet- és jelmeztervező, 1935-1944 között az Operaház igazgatója.

10 Németh Antal (Bp., 1903. máj. 19.-Bp., 1968. okt. 28.): rendező, színháztörténeti író, 1935-1944 között a Nemzeti Színház igazgatója.

11 Palló Imre (Mátisfalva, 1891. okt. 23.-Bp., 1978. jan. 25.): operaénekes; 1917-től az Operaház magánénekese, 1934-től örökös tagja.

12 Székelyhidy Ferenc (Tövis, 1885. ápr. 4.-Bp., 1954. jún. 27.): operaénekes. Kolozsvárott jogot végzett. 1909-1945 között az Operaház magánénekese, 1923-tól örökös tagja.

13 Uray Tivadar (Munkács, 1895. nov. 9.-Bp., 1962. jún. 22.): színész. Pályáját 1916-ban a Modern Színpadon kezdte. 1917-ben, majd 1923-1948 között a Nemzeti Színház tagja.

14 Dr. Szabolcsra Mihály (?-Bp., 1966. dec. 3.) magyar királyi közigazgatási bírósági ítélőbíró.

15 Dr. Petrovay Zoltán, közalapítványi királyi ügyigazgató.

16 Tors Tibor (Bp., 1890. jan. 13.-Bp., 1963. dec. 31.): újságíró, politikus. Jogot végzett Budapesten. Az első világháború után 1933 végéig a 8 Órai Újság munkatársa, utóbb felelős szerkesztője. Ezzel egyidejűleg a Szózat című fajvédő napilap politikai munkatársa. 1934. januártól a Budapesti Hírlap politikai főmunkatársa; 1936-tól az Esti Újság főszerkesztője, 1936-tól nemzeti egység párti országgyűlési képviselő, a párt ügyvezető alelnöke, 1939-ben a Magyar Élet Pártja programjával lett képviselő.

17 A német kifejezést a „gyógyulási folyamatra” használták.

18 Fedák Sári (Beregszász, 1879. okt. 26.-Bp., 1955. máj. 25.): színésznő. Az operettprimadonna 1915-ben Edward Knoblauch Őnagysága ruhája című játékában szerepelt először a Vígszínházban. 1939 nyarán Noéi Coward A márkiné című vígjátékának címszerepére készült.

19 Zágon István (Tiszaszőllős, 1893. okt. 30.-Bp., 1975. jan. 10.): író, újságíró, dramaturg, műfordító. 1919- ben az Andrássy úti Színházban mutatkozott be jeleneteivel, dalaival, s csakhamar népszerű kabarészerző lett. 1928-1933 között a Nemzeti Újság, később a Pesti Hírlap munkatársaként színkritikákat is írt. A Vígszínházban 1938-1941 között dramaturgi munkát végzett. Zágon fordította Noéi Coward A márkiné című vígjátékát, mellyel 1939. szeptember 30-án megnyitotta az új évadot a Vígszínház.

154