Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Politika és színház - „Harsányi Zsolt belép a Vígszínház igazgatóságába...” Roboz Imre és Harsányi Zsolt levelezése, 1938-1941

nek kérésére hogy a Lipót körúti intézmény élére rátermett, tehetséges új vezető került, aki be is költözött - nyilván azért, nehogy strómansággal vádolhassák - a Vígszínház igazgatói irodájába: „Pillantást vetek a dolgozószobája falára, amelyen bekeretezett dokumentumai csüngenek Zsolt írói rangjának és hírnevének. A Kisfaludy Társaság tagválasztó okmánya, a Kormányzó úr kinevezése a Corvin-koszorú viselőjévé, a nagykőrösi Arany János Társaság, a Petőfi Társaság, a Nógrád megyei Madách Társaság tagválasztó oklevelei, amelyek mellé csak oda kell képzelni annak a rengeteg színdarabnak a plakátjait, s a köteteknek azokat a légióit, amelyeket Zsolt írt vagy fordított.”2

A dolgozószoba kissé úgy festett ebben a riportban, mintha színházi díszlet volna, ugyanis kétséget sem hagy a felől, hogy tulajdonosa az egyetlen alkalmas személy arra, hogy a Vígszínházát vezesse. Nemcsak neves művészek - Kálmán Imre, Blaha Lujza, Rákosi Jenő és Lehár Ferenc - képe függ a falon, hanem „két feketébe játszó okkerbarna kutyabőr is díszeleg”. Az oklevelek a literáti Harsányi család nemességét igazolják.

Egyed szólt arról is, hogy mit vállal és mit nem az igazgató: „Arra is megkértem igazgatótársaimat, hogy rendezői feladatot ne bízzanak rám. Részint, mert életmódommal ellenkezik, másrészt mert visszatartana attól, amit semmi esetre sem akarok egy pillanatra sem abbahagyni: az írástól!”3 4

Roboz Imre kézírását őrzi egy 1938. októberben készült fogalmazvány, mely Harsányi Zsolt feladatait és helyzetét körvonalazta: ,,H[arsányi] Zs[olt] belép a Vígszínház igazgatóságába, és részt vesz a színház vezetésében. Működési köre elsősorban a darabválasztási (dramaturgiai) ügykezelésre koncentrálódik, de kiterjed a színház művészi életének minden ágára. Ide tartoznak az általános színházpolitikai és színházvezetési kérdések, a hatóságokkal való szükséges kontaktus, esetleges reprezentációs feladatok stb. - mindezt az igazgatóság többi tagjaival való egyetértésben.

A megállapodás tartama egy év. Ennek leteltével felek kölcsönös írásbeli nyilatkozatával hosszabbítható meg.

H[arsányi] Zs[olt] tiszteletdíja évi 12.000 P[engő], mely összeg havi 1000 PJengős] részletekben kerül folyósításra.’*1

Ebben a szövegben mintha csak mellékesen említenék a hatóságokkal való szükséges kontaktust, Harsányi Zsoltnak azonban csakhamar az lett a fő feladata.

A főváros polgármestere 1939 tavaszán „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának helyreállításáról szóló törvény és a színművészeti, valamint a filmművészeti kamara felállítása tárgyában kiadott miniszterelnöki rendelet értelmében” új színháznyitási szabályrendeletet készíttetett.5

Az új rendelkezés megtiltotta, hogy részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok színháznyitási engedélyt kapjanak, „a jövőben a színháznyitási engedélyek csak névre szólóak lehetnek”. A Vígszínház Rt. - azaz Roboz Imre és Jób Dániel - helyett Harsányi Zsolt kapott engedélyt.

2 Egyed Zoltán: Zsoltból színigazgató lett. Színházi Élet, 1938/46,12.

3 Egyed Zoltán: 1. m., 13.

4 Megállapodástervezet Harsányi Zsolt igazgatóval. OSZMI KT 2018.2.1

5 Kiadták az új színháznyitási engedélyeket. Népszava, 1939. március 7.

148