Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Politika és színház - A Nemzeti Színház válsága és Hevesi Sándor leváltása, 1931-1932

rendezői teendőket is bíztak reá. Hevesi Sándor rendezői működéséről Náday Ferenc,6 a színház akkori főrendező[ine]k egyike többször nyilatkozott gúnyosan.

Alig szerzett Hevesi Sándor pozíciót a Nemzeti Színháznál, átcsapott a dekadensekhez, Shaw Bernát terjesztője és fordítója lett.7 Shaw-nak sem Angliában, sem Amerikában nem volt keletje már akkor sem. Ambrus Zoltán még akkor cikksorozatban pellengérezte Shaw Bernátot.8 Caesar és Kleopátra című darabjáról kimutatta, mily nyomorúságos paródiája Shakespeare Antonius és Kleopátrájának. Hevesi Sándor azonban már akkor igyekezett műsorra tolni Shaw darabjait.

Ekkor már alkalmatlan lett Hevesinek a Nemzeti Színház hagyományos Shakes- peare-kultusza. Shakespeare-t csak úgy hamarosan nem szoríthatta háttérbe,9 azonban Az igazi Shakespeare10 című könyvében megkísérelte a színpad legjelentősebb költőjét éppen valóságából kiforgatni és félremagyarázni. Évek múltán érkeztek csak segítségére a Nyugat folyóiratnak Shakespeare-t leplezetlenül elgáncsoló cikkei.11

A Shakespeare idejebeli színpad bemutatásának kísérletei12 is a drámai forma széttörésére irányultak.

E célt, a drámai forma széttörését még inkább elősegítette regényeknek színpadra hurco- lása. Ez ellen Kemény Zsigmond egyik hatalmas tanulmányában13 meggyőzően tiltakozott. A meglevő regények e mohó felhasználása több célt szolgált. Leplezte a feldolgozó szerzők invenciójának hiányát. Témáról nem kellett gondoskodni. Maga Hevesi Sándor járt legelöl. Jókai Mór népszerű regényeit kereste ki,14 egyiket a másik után, és jelenetekbe szedte a drámai forma követelményeinek mellőzésével. Ezzel a fő célt érte el: a színpadon nyomorította meg a színpad műfaját, a drámát. Mikszáth Kálmán is az áldozatok közé került.15

6 Náday Ferenc; Navratil (Pest, 1840. márc. 13.-Bp., 1909. ápr. 14.): színész, rendező. A Nemzeti Színháznak 1863-tól volt tagja. Hamar rendezői feladatokat is kapott.

7 A Nemzeti Színházban az első Shaw-bemutatóra 1910. január 14-én került sor. Ekkor mutatták be Hevesi fordításában és rendezésében a Brassbound kapitány megtérése című „keresztény traktátumot”.

8 Shaw Caesar és Kleopátra című művét 1913. február 21-én mutatták be a Nemzeti Színházban. Az előadáshoz nem sok köze lehetett Hevesinek: Mikes Lajos fordította, Csathó Kálmán rendezte. Ambrus Zoltán kritikája a Magyar Nemzetben jelent meg 1913. február 22-én. Modem kiadása - Ambrus Zoltán: Színház. Válogatta és a szöveget gondozta Fallenbüchl Zoltán. Budapest, Szépirodalmi, 1983, 369-371.

9 Köztudomású volt, hogy Európában a budapesti Nemzeti Színházban játszották a legtöbbször Shakespeare műveit. Ebben kiemelkedő szerepe volt Hevesi Sándornak.

10 A mű teljes címe: Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések. Budapest, Táltos, 1919.

11 Cholnoky Viktor már 1908-ban, a Nyugat első évfolyamának ötödik számában esszét írt Shakespeare-ről.

12 Hevesi Sándor az Urániában színiakadémiai növendékekkel 1910. április 16-án rekonstruált Shakespeare- színpadon A vihar című művet adatta elő.

13 Kemény Zsigmond Eszmék a regény és a dráma körül című munkája 1853-ban a Szépirodalmi Lapokban jelent meg.

14 Hevesi Jókainak hat regényét dramatizálta: Egy magyar nabob (1916), Kárpáthy Zoltán (1916), A kőszívű ember fiai (1918), A fekete gyémántok (1923), Szegény gazdagok (1924), Az új földesúr (1930).

15 Hevesi Sándor három Mikszáth-novellából (Tavaszi rügyek - Frivol akta - Grisics hitelbe vett bort) írt egy- felvonásost. A Nemzeti Színház Régi jó világ címmel 1919. november 14-én mutatta be őket.

134