Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - A Nemzeti Színház válsága és Hevesi Sándor leváltása, 1931-1932
Annak idején Mikszáth Kálmán hosszasan fejtegette nekem, hogy az ő művei közt csupán egyetlen színpadi téma van: A fekete kakas.16 Éppen ezt nem dolgozták fel színdarabnak, talán azért, mert ebből lege artis17 színművet lehetett volna alakítani. Ez nem felelt volna meg a kitűzött célnak, hogy a drámai forma széttörésével a színi irodalom alásüllyesztessék. A shakespeare-i történetdrámához és a shakespeare-i regejátékhoz magyar drámaírók jutottak a legközelebb: Dóczi Lajos,18 Somló Sándor,19 Rákosi Jenő.20 Ezt a műfajt Hevesi Sándor megszűntnek vélelmezte. És a magyar életet ábrázoló színművet is száműzte a magyar nemzeti színpadról. Ferenczy Ferenc,21 Gárdonyi Géza,22 Szemere György23 a magyar társadalmi életnek, a magyar népéletnek hív és költői ábrázolásait sikerrel hozták a színpadra. Ezekkel szemben Hevesi oly írókkal jött elő, kik a magyar úri életet megszűntnek, a magyar úri osztályt kiirtottnak vélelmezik. Oly torz indigenákkal24 lepik el a színpadot, amilyenek ők maguk. A magyar népig Hevesi Sándor és kiválasztott írói még nem értek el. Kedvező fordulatot jelenthet Karafiáth Jenő miniszter úrnak történelmi színdarabokra kitűzött pályázata.25 Természetesen a magyar történelmi drámának, sőt általános drámának 16 Mikszáth Kálmán ezt az elbeszélést 1899-ben írta. 17 a művészet szabályai szerint 18 Dóczi Lajos, báró; Dux (Sopron, 1845. nov. 29.-Bp., 1919. aug. 27.); költő, drámaíró, műfordító. Színművei közül különösen a Csók című vígjátéka (Nemzeti Színház, 1874. január 14.) aratott sikert. 19 Somló Sándor, eredeti neve: Hlavathy Ödön (Kapos, 1859-Bp., 1916. szept. 2.): színész, színházigazgató, drámaíró. Számos színdarabot írt, ezek közül azonban színpadon csak a Fra Girolamo című műve ért el sikert, melyet a Nemzeti Színház 1895. április 19-én mutatott be. 20 Rákosi Jenő; Kremsner (Acsád, 1842. nov. 12.-Bp., 1929. febr. 8.): író, újságíró, politikus. Több színművet írt, fordított és átdolgozott. Legjelentősebb műveit a Nemzeti Színház játszotta: Aesopus (1866. október 14.), A szerelem iskolája (1874. november 13.), Endre és Johanna (1885. december 11.), Tágma királyné (1902. január 15.). 21 Ferenczy Ferenc; Freund (Bécs, 1861-Bp., 1930. jan. 11.): író. Jogot végzett, 1886-tól a Földművelés-, Ipar-, és Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott; 1906-ban osztálytanácsosként ment nyugdíjba. A Petőfi Társaságnak 1907-ben lett a tagja. A Nemzeti Színházban több színjátékát bemutatták: Rab lélek (1901. február 1.), Pogány Gábor (1902. március 12.), Fiirt (1904. február 5.), A szerelem útjai (1912. március 8.). Hevesi Sándor 1926. március 13-án a Kamaraszínházban Mimikri címmel színre vitte Az örök küzdelem (1908. január 17.) című művének átdolgozását. 22 Gárdonyi Géza; Ziegler (Agárd, 1863. aug. 3.-Eger, 1922. okt. 30.): író, költő. Az elszigetelt színházi kísérletek után 1901. március 29-én igazi meglepetést hozott első nemzeti színházi premierje: A bor című drámáját egyöntetűen üdvözölték a kritikusok. Többi színjátéka nem aratott sikert; ez kedvét szegte, s csakhamar felhagyott a drámaírással. 23 Szemere György (Szabolcs, 1863. okt. 30.-Bp., 1930. szept. 6.): író. Regényeiben, színdarabjaiban bírálta a birtokos osztályt, a dzsentrit, és rokonszenwel, együttérzéssel írt a magyar parasztokról. Több darabját előadták a Nemzeti Színházban: Az egyéniség (1903. április 24.), Erősek és gyengék (1905. április 8.), A siralomházban (1906. március 31.; 1922. február 10), Viszontlátás (1922. február 10.). 24 Jelentése: honfiúsított, honos. Eufemizmus, úgy látszik, Koroda nem akarta a zsidó szót leírni. 25 Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején, 1932-ben, a Nemzeti Színház műsorának fel- frissítésére pályázatot írtak ki történelmi dráma és történelmi vígjáték megírására. A bíráló bizottság végül a pályázatot meddőnek ítélte, és pályadíjat nem adott ki. 135
