Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - A Nemzeti Színház válsága és Hevesi Sándor leváltása, 1931-1932
Koroda Pál1 levele a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, a Hevesi Sándor elleni vizsgálat ügyében [Budapest, 1932. szeptember 10. körül] Nagyméltóságú Minisztérium! 1932. szeptember 5-én kelt felszólítására a Hevesi Sándor ellen folyamatban lévő vizsgálat ügyében tisztelettel a következőket adom elő: Hevesi Sándor[t] írói pályájának kezdetén ismertem meg. A Magyar Szemle című hetilapnak2 voltam egyik irányadó munkatársa. Előbb Rudnyánszky Gyula,3 utóbb Kaposi József4 volt a szerkesztője, utóbbi nemsokára a Szent István Társulat igazgatója lett. A hetilap katolikus jellegű volt, a romboló irányzatokkal szembeszálló! A szerkesztőnek az egyik szombat- helyi kanonok levelet írt, melyben keresztfiát, Hevesi Sándort úgy ajánlotta, mint a legifjabb, egyúttal azonban legbuzgóbb katolikust. Ez ajánlólevél alapján sikerült Hevesi Sándornak katolikus jellegű színházi cikkeit a Magyar Szemlében elhelyeznie. E cikkek révén [a] klerikális lapok fenntartói ajánlották be5 Hevesi Sándort a Nemzeti Színházba, ahol utóbb olykor 1 Koroda Pál (Kisendréd, 1858. márc. 7,-Bp., 1933. aug. 13.): költő, író. Jogi tanulmányokat folytatott Pozsonyban és Budapesten; 1881-ben az államtudományok doktorává avatták. Gyermekkora óta baráti szálak fűzték Reviczky Gyulához. Reviczkyvel és Komjáthy Jenővel irodalmi kört alakítottak az 1880-as években. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. Színpadi műveit nem mutatták be. Érthetetlen, hogy miért kértek véleményt a hetvennégy éves, félbetört pályájú írótól. Koroda feljegyzése valótlanságok sorát tartalmazza. Tárgyi tévedéseit ki lehet javítani - torz irodalom- és társadalomszemlélete pedig hűen tükrözi annak a rétegnek a gondolkodását, mely Hevesi Sándor eltávolításához mindenáron ragaszkodott. 2 Katolikus szellemű irodalmi folyóirat (1888. december 2.-1906. október 25.). A századfordulón rendszeresen megjelent benne az ún. irodalmi ellenzék néhány tagja: Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő, Palágyi Menyhért, Palágyi Lajos. A szépirodalmi rovatban Krúdy-, Kosztolányi-, Juhász Gyula-, 1905-től Babits-írásokat találunk. Hevesi Sándor 1890-től tíz esztendőn át volt a lap színikritikusa, később színházi rovatvezetője. 3 Rudnyánszky Gyula; Dezséri (Özdöge, 1858. máj. l.-Bp., 1913. dec. 8.): költő és hírlapíró. Jogi pályáját 1876-ban elhagyta; az irodalomnak szentelte életét. A Magyar Szemlét 1888-tól szerkesztette. 4 Kaposi József (Zalaapáti, 1863. febr. 25.-Bp„ 1922. nov. 7.): áldozópap, író, szerkesztő. 1885-ben szentelték pappá. 1890-1906 között a Magyar Szemle felelős szerkesztője. 1895-ben tagja lett a Szent István Társaság (Szent István Társulat) Tudományos és Irodalmi Osztályának; 1898-tól 1906-ig a társaság igazgatója volt. 1906-ban lemondott tisztségeiről, elhagyta az egyházi rendet, nyugalomba vonult. 5 Hevesi Sándornak kritikai munkái nyomán 1901 októberében Beöthy László ajánlotta fel, hogy legyen a Nemzeti Színház rendezője. 133
