Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Politika és színház - A Nemzeti Színház válsága és Hevesi Sándor leváltása, 1931-1932

Színház zsebkönyvéből azt olvasom, hogy a Nemzeti Színház intendánsának fizetése 1575 forint volt, akkor Hevesinek a redukció előtt a Nemzeti Színháztól évente 32.000 pengő fizetése volt, és azt hiszem, hogy a Kamaraszínháztól is csurrant-cseppent valami. (Úgy van!- Bal felől - Meskó Zoltán:29 A protekciós rendszer, ami ott van a színházaknál! Erről is mél- tóztassék beszélni! Én fogok beszélni!) Méltóztassék a kultuszminiszter úrnak tájékoztatni a Házat, hogy az ilyen címeken az igazgató kezébe befolyó jövedelem vajon mennyit tett ki a törzsfizetésén kívül? (Halljuk! Halljuk! - Bal felől)

Vannak azonban a Nemzeti Színháznál olyan furcsa dolgok is, amelyek egészen kínosan dubiózusak.30 A színház vezetője mértéktelen mohóságában már úgy találta - úgy látszik - saját maga is, hogy azt takargatnia, maszkíroznia kell. (Úgy van! Úgy van! - Bal felől.) Erre hozom én itt elő a következő dokumentumokat. Tudni kell a dologhoz, hogy a színházaknál az volt azelőtt a rendszer, hogy a fordító munkáját egyszeri összeggel váltották meg, és újabban honosították meg azt, hogy a fordító munkáját is, ha a darab megy, esténként tantiéme- mel honorálják. A Nemzeti Színház műsorán szerepelt a Házi tündér című színdarab,31 és ennek fordítója a színlap tanúsága szerint Huszár Imre volt. (Meskó Zoltán: Nem ismerem!- Andaházi-Kasnya Béla: Én sem!) Rendezője pedig Ódry Árpád. Mivel magyarázható meg, hogy a nevezett darab rendezői példánya Hevesi Sándor kézirata? Vajon azt a könyvet magánszorgalomból írta le saját kezűleg, vagy pedig Huszár Imrének32 nem fizették ki a tantié- me-et, és azt Hevesi Sándor vette fel? (Meskó Zoltán: Szálljon le a lóról!)

De ez nem az egyedüli eset. Hasonló az eset a Szép asszony feleség című színdarabbal.33 Ezzel kapcsolatban is a dokumentumot leszek bátor átadni nyomban a kultuszminiszter úrnak. (Andaházi-Kasnya Béla: Túl komolyan veszi Herczegnek azt a darabját, hogy: Kéz kezet mos) Sőt Zangwill nevű szerzőnek Mary Ann című darabjával is, amelyet az Olcsó könyvtár tanúsága szerint Mihály József fordított. A régi színlapon így is szerepelt a darab, az új színlapon pedig így: Mary Ann, írta Zangwill,34 rendező Siklóssy Pál, a fordító neve már nincs

29 Meskó Zoltán (Baja, 1883. márc. 12,-Nagybaracska, 1959. jún. 10.): politikus. Katonatisztként kezdte pályafutását. Rövid ideig több államtitkári funkciót is betöltött (kisgazdaügyi, földművelésügyi, illetve belügyi), majd 1920-ban a Kisgazdapárt megszervezésében volt kiemelkedő szerepe. Az 1920-as években kisgazdapárti, majd egységes párti képviselő. Az 1930-as években egyre inkább antiszemitává vált, szónoklataiban és interpellációiban is radikalizálódott és a magyar nyilas mozgalom egyik előfutáraként lépett fel. A Parlamentben 1932. június 16-án jelentette be a Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt megalakulását.

30 kínosan kétesek, gyanúsak

31 Charles Dickens és W. Thompson Townsend művét 1927. január 6-án mutatta be a Nemzeti Színház Hevesi fordításában és átdolgozásában.

32 Huszár Imre (Tata, 1838. nov. 2.-Bécs, 1916. febr. 10.): hírlapíró. Jogot hallgatott, majd politikai pályára lépett; országgyűlési képviselőként dolgozott. 1880-1885 között Párizsban élt, publicisztikai írásai jelentek meg magyar és német lapokban. 1886-tól Bécsben a közös külügyminisztérium sajtóosztályán működött. Több fordítását a kolozsvári és a budapesti Nemzeti Színházban játszották.

33 Eugéne Labiche és Henri-Alfred Duru művét Huszár Imre fordításában mutatták be 1926. december 23-án; a rendező: Hevesi Sándor.

34 Az ősbemutató 1906. április 21-én volt a Nemzeti Színházban, fordítóként Mihály József szerepel.

113