Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - A Nemzeti Színház válsága és Hevesi Sándor leváltása, 1931-1932
feltüntetve. (Szűcs István:35 Ez a fontos! - Halljuk! Halljuk!) A rendezői példány természetesen itt ismét Hevesi igazgatónak a kézirata. A legrejtélyesebb azonban az Egy hét a Bagolyvárban című színdarabnak36 az ügye, amely huszonöt évvel ezelőtt Duke of Killickrankie címen ment. Az első próbákon most nálunk a Nemzeti Színházban Skót herceg címen szerepelt. (Jánossy Gábor: Az takarékos ember, a skót!) Itt van a rendező- és a súgópéldányának címlapja lefotografálva. Nem méltóztatnak gondolni, hogy irodalmi körökben ez milyen messzemenő bírálatra adott alkalmat, és, hogy ennek az ügynek az anyagi oldalát azután milyen súlyos megítélésben részesítették. (Anda- házi-Kasnya Béla: Úgy hívják a Nemzetiben, hogy Pannónia-nyolcas,37 azonkívül senki sem boldogul!) Az egyik példányon ez áll: A skót herceg, Marshall a szerző, a fordító már ki van törölve, a másik példányon: A skót herceg, szerző Marshall, fordítóként aláírva Hevesi Sándor. Ugyancsak itt vannak a fakszimilék a darabról. Az egyik példányon az van, hogy fordította Hevesi Sándor, a másik példányon ki van törölve az ő neve, és az ő kézírásával odaírva: fordította: Mihály József. Ki kapta és ki kapja itt a tantiéme-et? (Meskó Zoltán: Ki lesz az igazgató, az érdekel? Lemondott ezek után! Azt mondják!) A negyedik dolog az, hogy a kultuszminiszter úr szíves figyelmébe ajánlom a következő furcsaságot. A Klabund-féle Krétakörről van szó, annak a Klabundnak darabjáról, aki lexikonjában Magyarországot meggyalázta, és Petőfit a sárga földig letette. Ez a színdarab 175-ször ment. (Meskó Zoltán: Most tessék helyeselni, Jánossy Gábor! - Jánossy Gábor: Nem járok színházba!) A színlap e darabról úgy szól, hogy fordította Bálint Lajos,38 a Nemzeti Színház titkára, viszont a kézirat Hevesi Sándor kézírása. (Zaj. - Elnök csenget.) Vajon hogyan van, hogy a Nemzeti Színház igazgatója a titkárnak tollnoki teendőket végez? Vajon ki kapta, és ki kapja itt a tantiéme-eket? Mindezek a kérdések nem apróságok, hanem jellemző tünetek a Nemzeti Színház vezetésére. Nem hozhatok fel végül olyan dolgokat, amelyek miatt, mert illusztrálnák a Nemzeti Színházban uralkodó, meghonosodott erkölcsi levegőt, pirulnom kellene itt. Ezeket hajlandó vagyok a kultuszminiszter úrnak bizalmasan megmondani, mert ez nem való a parlament elé. (Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nagyon kíváncsi vagyok! Tessék konkrét eseteket hozni! Meg fogom vizsgálni!) Örömmel fogok rendelkezésére állani. (Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: Tessék konkrét eseteket hozni! Azonnal megvizsgáltatom. - Meskó Zoltán: Elég konkrét volt!) Meg fogom tenni. (Karafiáth Jenő 35 Szűcs István (Szirák, 1867. júl. 23.-Bp., 1953. máj. 7.): politikus. Görög-latin szakos tanári oklevelének megszerzése után rövid ideig újságíró, majd gimnáziumi tanár. 1896-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szolgálatába lépett. Mint helyettes államtitkár országgyűlési képviselő volt 1928-1935 között. A Nemzeti Egység Pártja legitimista csoportjához tartozott. 36 A bemutatóra 1905. január 31-én került sor; az előadás címe valójában: Killiekrankie herceg. 37 Asztaltársaság a Pannónia szálloda kávéházában; Aczél Ilona szervezte meg, tagjai között találjuk Csathó Kálmánt, Hevesi Sándort, Zilahy Lajost, Bajor Gizit. Ahogyan az ismeretlen szerző megjegyezte: „minden fontos művészi és anyagi kérdésben döntő súllyal rendelkezik”. OSZK SZT Fond 5/47. 38 Bálint Lajos (Újpest, 1886. szept. 26.-Bp„ 1974. márc. 5.): dramaturg, író, újságíró. 1915-ben került a Nemzeti Színházba, melynek'titkára, illetve dramaturg-főtitkára volt, 1935-ig. Számos fordítását - például Strindberg, Hauptmann és Klabund műveit - játszották a színházak. 114
