Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)

Levelek 625-859.

Egy hivatalosan a Szovjetunióba meghívott vendég, André Gide hazatérését követően beszámolt útjáról és benyomásairól: jókról és kellemetlenekről egyaránt. Nem ellenségesen, továbbra is az ország barátjaként, inkább aggódva és reménykedve a tapasztaltak meghaladásában. Mik voltak főbb kifogásai? Elsősorban a társadalmon eluralkodó konformizmus, a külföldtől való elzártság, a fölényeskedő szovjet öntudat, a szabad gondolkodás és a kritika elnyomása, legfőképpen azonban Sztálin személyi diktatúrájának nyomasztó megszilárdulása. Az úgynevezett pozitív jelenségek felsorolásától eltekintünk, hisz nem ezek váltották ki a vitákat. Ám ismételjük: a könyv egésze a Szovjetunió mellett szólt, s a negatív jelenségeket az igazság gyógyító kimondásának szándékával nevezte meg. (A gondolattal már találkozhattunk Gide naplójegyzeteiben, amelynek közléséért Déry annyit küszködött egy évvel korábban.)

A kötet, a Retour de l’U.R.S.S. (Visszatérés a Szovjetunióból) nagy visszhangjának ismertetése nem ide tartozik. Az alábbiakban csupán azokra az eseményekre térünk ki, amelyek a francia író és Déry levélváltásának a kereteit alkotják.

1936. november első napjaiban Párizsban megjelennek az emlékezések. Itthon Déry az elsők között ismerkedik meg velük. Az illegális kommunista párt nevében felkeresik és felkérik, hogy fordítsa le őket. Ezt követően Déry levélben fordul a szerzőhöz, hogy engedélyezze a könyv magyar kiadását.

1936. november 13-án nyilatkozatnak feltüntetett álhír jelenik meg a hazai sajtóban, amely a szovjet rendszer ellenségének állítja be Gide-et, Déry újra tollat ragad, és cáfolatot kér, hogy közzétehesse azt a Gondolat következő számában. A címzett teljesíti a kívánságát.

1936. december 3-án Az Est ismét félretájékoztatást közöl a kötetről. Déry újra levelet küld Gide-nek, és tiltakozásra buzdítja.

Ugyanaznap a moszkvai Pravda, három nappal később pedig a Lityeratumaja Gazeta (Irodalmi Újság) Gide elleni támadásoktól tarkállik, amelyek egyszerűen hazugnak és árulónak nevezik őt.

1936. december közepén megjelenik a Gondolat, ám Gide nyilatkozata és Déry kommentárja nélkül.

Déry tanulmányba kezd a Visszatérésről, hogy a baloldal nevében szólaljon meg Gide mellett, s kiegészítse Fejtő Ferenc és Németh Andor párhuzamos írásait (a Szép Szó, illetve a Szocializmus decemberi számaiban).

Kéziratát előbb a Gondolat szerkesztőjének, Vértes Györgynek ajánlja fel, de az visz- szaadja (jegyezzük ide: nem rosszindulattal); ezt követően megküldi Csécsy Imrének, a Századunk című folyóirathoz. Ám ott sem jár eredménnyel.

Közben befejezi a Visszaemlékezések fordítását, igaz, a párt nevében Faust Imre (lásd 592. levél, 3. jegyz.) néhány „túl erős” kifejezés elhagyását javasolja. S Déry ímmel- ámmal eleget is tesz neki (erről számol be Gide-nek írt, elveszett levelében), ám a keletkezett feszültségeket megoldja az élet. A szovjet támadások, amelyekhez a francia szélsőbal is csatlakozott rövidesen, végül arra késztették a magyar pártvezetést, hogy lemondjon a napló megjelentetéséről.

52