Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)

Levelek 625-859.

859.

SZILASI VILMOS - D. T.-NEK* 1944. nov. 28.

áf

Déry Tibor

Nádor utca 14-, Budapest

Brissago, 1944■ nov. 28.

Vedd át a védő útlevelet a hét végén Hefemél, Svájci Követség, remélhetőleg tovább mindenki egészséges. Csók

Szilasi

1943. okt. 9.<---->1945. okt. 17.

Az új igazolások birtokában Déryék - ha nem is teljes biztonságban, de - igénybe vették a Rosenberg család Nádor utca 14. alatti üresen álló lakását, ahol Euli, a család házvezetőnője elfogadható körülményeket teremtett számukra.

Kötetünket fél századdal ezelőtt egy derűs nászútról szóló híradással kezdtük. A levelet író bölcs nagymama még évtizedeken át élvezte gyarapodó családjának szeretetét. (A széthullás kezdetének már nem volt tanúja.) A cvikkeres és már kopaszodó „ifjú” férj kevésbé volt életrevaló, nem állta az élet ütéseit, s 1919-ben egy nehéz pillanatában öngyilkos lett.

A nála húsz évvel fiatalabb feleséget viszontlátjuk hamarosan, nyolcvanegy évesen, teli élni akarással.

Ötvenéves fia, akinek nevében a nagymama annak idején születésnapi köszöntőt fogalmazott s egyben irodalmi jövőt ígért, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, bár figyelemre méltó és makacs kitérőkkel.

Ezúttal újra élőkép következik.

A színhely a Nádor utca 14. légoltalmi pincéje, időpont: 1944 utolsó napja. A főváros körül bezárult a szovjet gyűrű, a német csapatok berendezkedtek a végsőkig történő ellenállásra. A civil lakosság a tüzérségi tűz és a bombázások elől lehúzódott a föld alá. Anya és fia, igaz, többnyire csak a riadók alatt foglalják el helyüket, kissé idegenen a háziak között - a biztonságosnak vélt svájci és San Salvador-i igazolványok birtokában.

Stina néni itt is pontosan betartja napirendjét, elvégzi apró reggeli tornagyakorlatait — még az igazoltatásra megjelent detektívek megdöbbenése közepette is.

265