Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)
Levelek 625-859.
Az ítéletet követően több tucat írókolléga támogatta aláírásával Tersánszky kegyelmi kérvényét; aki ennek eredményeként hat hét után szabadult. (Az ügyről részletesebben lásd LM 276. levél 2. jegyz.) 2 Dr. Szilasi Jenő - a Mama és a család háziorvosa 3 Déry, a jelek szerint, ezzel az operációval szerette volna megrövidíteni a magánzárkát. 1938. dec. 24.<---->1939- jan. 9Nina néni levele kisebb kitérőt kíván, amely érzékelteti a Rosenberg család hajdani fényének és hullásának szomorú folyamatát. A család régi összetartozásának melege járja át sorait, de a társadalmi és történelmi helyzet, amelyet takar, szinte mindenben megváltozott. A családfő, Rosenberg Hermann már hat éve halott. Különféle okok, de elsősorban a hazai antiszemitizmus miatt megkezdődött a család tagjainak emigrálása. Lili, Szilasiné már évtizedek óta külföldön él. A levélíró, Nina néni 1938 nyarán mondott búcsút Budapestnek. Zürichben rendezte be életét. Legkisebb lánya, Márta, Arányi Ferencné szintén itt él, ám a volt férj, Francis, a hegedűművész eltávolodott tőle, a levélírás idején is Londonban tartózkodott; utóbb elváltak, s Amerikába távozott. Márta így magára maradt kislányával, Mónikával és testében a megszületendő húggal, aki majd a Mária Lujza nevet fogja kapni. Az adott helyzetben lelkileg és a gyakorlati életben is igényli anyja segítségét. Hermann bácsi fia, Guszti szintén emigrált. Ugyancsak Svájcban telepedett le, és ügynökösködéssel kereste kenyerét. Tartózkodóbb és passzívabb természet volt, édesanyjával való kapcsolata jóval lazábban alakult. Szólnunk kell Nina néni rokonairól is, a Breisachokról: Nina nővéreiről, Antóniáról, Bettyről és Jennyről. Utóbbi neve fordult elő a legtöbbször az eddigi levelekben — kicsit sértődékeny és túlérzékeny természetével, az élet pedig megadta neki a legtöbbet, amit társadalmi környezetében elérhetett. Első házasságából származó fia, Kunody Leó szép karriert csinált, előbb a Nasici zágrábi, majd a harmincas években a londoni fiókját vezette. Jól házasodott. Igényes, a család életvitelére sokat adó felesége, Anny két szép gyerekkel ajándékozta meg: az alábbi levélben szereplő Sándorral és a majd csak később születő Annával. Nina másik nővérével, Bettyvel, a nagyhatalmú bécsi bankigazgató, Kohn Izidor feleségével szintén találkoztunk a negyedszázaddal korábbi levelekben. Lánya, Mariedl az író első szerelme volt. Azóta természetesen férjhez ment, s 1938/1939-ben férjével és Yvette lányával együtt kivándorolt Argentínába. Az időközben özveggyé vált Betty néni magára maradt, de nem kívánta elhagyni szülővárosát. A legidősebb fivér, Eduard Breisach, a húszas években a bécsi tőzsde elnöke volt. A levélben elsőként említett Antóniáról a leírtakon kívül nem tudunk egyebet. 167
