Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)
Levelek 625-859.
Szóval: sok mindent csinálnék szívesebben, mint amit csinálok, de bizonnyal így van ezzel Ön is, mások is, noha Radnóti és Vas pl. kötetet adnak ki, Ascher Oszkár estet ad, a már elköltözött költők nagyobb dicsőségére (igyekeznünk kell Mester!). Egyszóval: forog a világ keserű levében! ...a többi már malacság lenne, amit erről a tárgyról írnék, tehát befejezem. Pataki’ gőz-, ill. villanyerővel tanítja angolra az optimista pesszimistákat, magam is készülődöm, de inkább lelkileg, mint hasznosan. Gyuri úgy hatott rám, mint a bibliai Mózes, aki elment megpillantani az ígéret földjét. Gelléri ritkán ír, tehát ritkán látom. A bankban is megindult a nagy rotációs; 30 oldalt hányt ki magából, azaz 15 lapos példány került az utcára. Folyt. köv. Őszinte szeretettel üdvözli Ónt híve és barátja Friss Endre 1 Fodor József (1898-1973) - költő, újságíró, 1937-től az Athenaeum Kiadó lektora; a következő években nagy szerepe lesz Déry feketén végzett fordításának „legalizálásában”. Már a következő évben kölcsönadja nevét Bernhard Kellermann nemrég elkészült A kék szalag című regényének megjelenésekor (lásd a 752. levél utáni áthidalást). 2 Pataki Dezső (1901—1944) — Nyugat-Európát és Brazíliát megjárt munkás-prózaíró, egyike Déry fiatal pártfogoltjainak. 1936. okt. 20.<— 766. ILLYÉS GYULA - D. T.-NEK 1938. dec. 20. táján Kedves Barátom, nem tudom, ki tudok-e menni hozzád vasárnap. Hazakészülök karácsonyra. Öcséd majd elmondja, mi történt ügyedben. Remélem, azóta már valamivel jobb a helyzeted. Én mindent megpróbálok a magam részéről. Volt nálad Bethlen grófnő?' Ismeri részletesen ügyedet, s azt, mire volna szükséged. Hívasd, rám hivatkozva. Lényegest már csak a külvilági dolgokról írhatnék, ha volna valami érdemleges. De semmi olyan, amiről beszélni tudnék. Könyv egy egész sereg megjelent, de olvasni egyet sem olvastam még, a kedv hiányzik, mint általában bármikor. Beszéltem öcséddel, mutatta látogatásunk után írt leveledet. Erre akarok válaszolni. Feleslegesnek és embertelennek gondolnám, kedves Barátom, hogy felelőtlenül hitegesselek, ne pontosan véleményemet írjam. Soraimból azt olvasd szó szerint, amit írok, még vigaszul sem túlzók. A kegyelmi kérvény, illetve a büntetés-megszakítás ügyében mindent megteszünk, amit tudunk, ami eszünkbe jut. De tudni az ügy állásáról mi sem tudunk többet, mint te, s ez természetes is: nem tőlünk függ az elintézés. Hogy mi lesz az eredmény és mikor lesz, akörül az én gondolataim éppúgy változnak, mint bizonyosan a tiéid. Hiszek a dologban, lehetségesnek tartom, hogy előbb kiszabadulj. Van rá törvényes mód, r ha az ember kellően utánanéz, meg is lehet gyorsítani. Tisztán látom azonban az esetleges akadályokat is, melyekről vasárnapi beszélőnkön említést tettem. A dolog jóakaraton is múlik, j megtörténhetik, hogy azt eleve lehetetlen megszerezni, tekintve hogy ügyedet politikai természetűnek is lehet nézni. Egyszóval, végeredményben a 161
