Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)
Levelek 625-859.
752. D. T. - ILLYÉS GYULÁNAK 1938. aug. A Nyugat 1938. augusztusi szemlerovatában kisebb cikkben adott hírt A befejezetlen mondat elkészüléséről és kiadhatatlanságáról - óvatosan ugyan, de feltárva egyben e ki- adhatatlanság okait is: „[...] Mert a regény előbb-utóbb természetesen megjelenik. Megjelenését ma egyedül az gátolja, hogy az a réteg, amely a mű irodalmi értékeiben el tudna mélyedni, visszahőköl az épp ellene irányított kemény vádtól és gúnytól, az a réteg pedig, a pro- letárság, amely a mű emberi állásfoglalását magáévá tehetné, az irodalmi és lélektani merészségtől hőköl vissza.” Gyuszim, szeretettel, hálásan köszönöm szép, vigasztaló cikkedet.1 Olyan pocsék idegállapotban vagyok, hogy nem merem személyesen megköszönni, nem csak magamnak, mindenki másnak is terhére vagyok ebben az állapotomban. Bízom ostoba s teljesen céltalan egészségemben, hogy majd csak kiheverem. Ölel Tibor Illyés-hagyaték — Közli BF Költő, 125. 1 Illyés Gyula, Déry Tibor regénye, in Nyugat, 1938. aug., 8. sz., 139-140 és UŐ, Hajszálgyökerek, Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971, 9-11, Életmű fiókban címmel. 1937. nov. 2.<----->1938. dec. 6. A megalázó társadalmi megkülönböztetés emelt fővel való meghaladását az is elősegítette, hogy akadt Pesten egy szerkesztőség, a Pester Lloydé, amely — Keresztury Dezső révén — a 20%-os korlátozások ellenére továbbra is barátian fogadta Déry írásait. Ráadásul nyíltan és tüntetőén saját nevével jegyezve azokat: július 24-én a Vasárnap délután - kutyákkal, szeptember 25-én A fecskék című elbeszéléseket. Október 11-én pedig megkezdte Az átutazó című kisregény folytatásokban történő közlését. (Némi magyarázatként tegyük hozzá, hogy az első elbeszélés frissen készült és Georgi kutyatenyésztési és csencselési ügyleteihez kapcsolódik; az utóbbi viszont 1926-ba visszanyúló: perugiai emlékeket idéz, s még 1931/1932 táján keletkezett, lásd Ein Sonntagsnachmittag mit Hunden, in Knockout, 269-281, magyarul 120-122, Tandori Dezső fordításában; illetve Schwalben, in Knockout, 198-200, magyarul 65-68, Eörsi István fordításában. A kisregény: Ein Fremder, in Különös, 340-367. Keletkezéséhez emlékeztetőül lásd a 401. levél utáni összefoglalást.) 144
