Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)
276-624
átnyújtani Párizsból hosszú ujjú kezét - vagy a száját? kis szívem. Elragadóan kedvesnek találom, főleg azt az emlékemet, ami a salzburgi pályaudvarról maradt magáról — igaz, hogy egy kicsit nevetnem is kell mindig, amint preraffaelita lábaival és kezeivel, kis kecses kalapjával a vastag sdngerek10 között mérhetetlenül igyekezett egy rossz vonat felé, vak bizalommal sorsában és a hotelszolgában, mint egy prófétában. Egy szerencse, hogy deus ex machinák" a valóságban is előfordulnak, s mily szeretetre méltó a sorstól, hogy ezúttal én lehettem! Mit csinál, kedves? Hízik már? Jókedvű? Rosszkedvű? Jár a Ttoméba? Jár táncolni, vagy puritán életet él? Minderre nem az a fontos, hogy mit felel, hanem hogy hogyan — c’est le ton qui fait la musique.12 Nagyon tetszik a tónusa is, írjon, kérem, egy selypítő levelet, kérem szépen! S ha maradt rólam valami kedves vagy édes íz a szájában (amelyet is ezennel megcsókolok), akkor keverje be a levelébe, hadd szerezzek róla tudomást. Addig is engedje meg, hogy tisztelettel egy-egy szerelmes csókot küldjék a kezére, a térdére, drága kis Zsuzsa! Tibor ' Gerő Ödön (1863-1939) - író, újságíró, 1910-től a liberális Világ, 1912-től a Tolnai Világlapja szerkesztője, színikritikus. 2 Döme - a párizsi művészvilág ismert találkozóhelye 5 Maurice Chevalier (1888-1972) - francia filmszínész, sanzonénekes, a párizsi Folies Bergére revüsztárja 4 Buddenbrook-ház — Thomas Mann családregénye 5 Broniszlav Hubermann (1892-1947) - lengyel hegedűművész 6 Wilhelm Backhaus (1884—1969) — német zongoraművész 7 Buch der Lieder (Dalok könyve) — Heinrich Heine (1797—1856) első verseskötetének címe 8 Arne Berg - nem tudni, kire gondolt a levélíró 9II n’y a que l’amour! — Nincs más, csak a szerelem! (fr.) 10 Sänger — énekes (ném.) " deus ex machina - isteni beavatkozás, váratlan fordulat (lat.) 12 C’est le ton qui fait la musique - A hang teszi a zenét (zenévé), (fr.) —>1928. okt. 30. 332. BERNÁTH AURÉLNÉ PÁRTOS ALICE - D. T.-NEK 1928. aug. 24. 1928 már a hazai konszolidáció éve volt, s bár még folyt Hatvány Lajosnak a bécsi A Jövőben közzétett cikkeiért indított „nemzetgyalázási” pere, az emigráció politikailag nem „exponált” tagjai, köztük a képzőművészek, így Bernáth Aurél is, szabadon hazatérhettek; s kiállításaik elé sem gördítettek akadályt. Bernáth Aurél bemutatkozására 1928. szeptember 8-án került sor az Ernst Múzeumban. 66
