Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)
276-624
lom, hogy beteg vagy, nincs rosszabb, mint a gyomorbaj, azonkívül, hogy beteg az ember, rosszkedvűvé és életunttá válik. Félek, hogy így nem fogsz tudni dolgozni, vagy rosszul fogsz dolgozni és elrontod a munkádat. Nem volna okosabb hazamenned? Nem csodálom, hogy tested valamelyik része felmondta a szolgálatot. Elfelejted, hogy negyvenéves vagy, és úgy élsz, ahogy csak fiatalon és jó egészséggel lehet élni. De most nem akarok prédikálni. Itt a dolgok változatlanok. Bennünket nem érhetett volna kívülről nagyobb baj, mint ez az ügy.1 2 Minden tekintetben. De Vili kezdi megelégelni a dolgot, azonkívül tényleg ma olyan a helyzet, hogy nem lehet már segíteni az ügyön, úgyhogy azt hiszem és remélem, nemsokára utazunk Brissagóba? Legfőbb ideje, hogy V. elkerüljön innen, már így sem tudom elképzelni, hogyan fog visszatalálni munkájába. Nagyon el van most keseredve, és mindenféle változásokat akar teremteni külső életünkben. De erről ma még korai beszélni, a dolgok nincsenek kialakulva. Négy hétig voltam Pesten. Az első héten, még az itteni élmények súlya alatt, nem voltam képes emberekkel összejönni, és főleg nem bírtam már a várost és a sötétséget a szobákban. így meglógtam, és felmentem a Mátrába két hétre. Ebből az időből 9 napot megint a szobában töltöttem, influenzám volt. Vasárnap este jöttem le, és hétfőn már nem kelhettem fel, anginám volt, és megint az egész hetet a szobában töltöttem. Amint kimehettem, elutaztam. Senkit sem láttam, egyszer Aurélt, sehol nem voltam, pedig nagy szükségem lett volna rá. Ez egy bolondos év. Most olvasom csak regényedet, egyszer lehoztuk Gjurgjenovacra, és itt kellett hagynunk, mert csodálatosképpen visszafelé nem fért be a kofferbe. (Ez egy olyan mindig megismétlődő csodája minden utazásnak.) Akkoriban Vili olvasta. Nem tudok véleményt mondani róla, mert még nem olvastam el az egész kötetet. Nagy munka és végtelen, a témájánál fogva, mert tulajdonképpen nincsen hőse, se személyben, sem időben, még talán ideálban sem, mert nagyon érezni minden szaván, hogy rokonszenved a kommunisták mellett van, mégsem adja meg az alapgondolatot. Ha meg kellene mondanom pár szóval, hogy miről szól a regény, mert mindenesetre az, nem tudnám megmondani. Még az irányát sem. így nem tudom elképzelni, milyen stádiumában fogod mondani, ez a vége és kíváncsi vagyok rá. Drága öregem, szeretném hallani, hogy vagy, de azt sem tudom megmondani, hova küldd a levelet. A legjobb talán Pestre, onnan majd továbbítják nekem. Kérlek, ne írj semmit leveledben a pénzzel kapcsolatban, amit küldtem. Isten veled, Tiborkám, minden jót, sokszor ölellek Lilid Vili jelenleg Zágrábban van, csak holnapután jön vissza. 1 Berend László - a Nasici Rt. gazdasági igazgatója, lásd még 1942. okt. 19. 2 Az ún. eszéki ügyről, illetve pertől van szó. A jugoszláv kincstár monstre pert kezdeményezett a szlavóniai fakitermelő vállalatok - köztük a Nasici Rt. - horvátországi vezetői ellen, mert azok számos nagybirtok állami kisajátítása és adózásaik révén megkárosították az államot. Több vádlottat (számuk 107-re emelkedett a per során) vesztegetéssel és okmány hamisítással gyanúsítottak. (Lásd T, Európa legnagyobb bűnpörévé dagadt az eszéki Nasici-pör, in Az Est, 1935. 327
