Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)

276-624

D. T. - A NYUGAT SZERKESZTŐSÉGÉNEK 1932. nov. 28.

497.

Tisztelt Szerkesztőség!

A Ny. nov. 16-i száma Hevesi Andrásnak regényemről írt figyelőjével ma került kezembe.

A figyelő hangját példátlanul sértőnek találtam s tiltakozom ellene: mert <?Ny. nem szokott közölni ilyen bántóan polemikus kritikákat saját munkatársai műveiről, még ha meg is érdemelnék. Szándékosságot kell tehát látni ott, ahol mégis megteszi, mert a munka a Nyugati« jelent meg eredetileg, ami ugyan nem zárja ki azt, hogy rossz, de valószínűtlenné teszi a silányságnak oly fokát, amely a kritikust ilyen hepciáskodón fölényes hangra jogosítaná. Semmi kifogásom, ha a kritikusi szigor, amely a Ny. munkatársai közt oly divatos, egymásról való írásaikban, velem szemben is érvényesül, ezúttal természetesen csak a hangnem ellen tiltakozom, amelyben ez a szigor kifejezésre jut.

Kérem a Szerkesztőséget, szolgáltasson nekem elégtételt! Tisztelettel

Déry Tibor

XI/28.

Berlin W, Pariserstr. 10 bei Fried

OSZK Kt. 111/369 — Közli Jelenkor, 17—18; Vallomások, 20-21; Botiad, 1. k., 538.

1932. jan.<--->1933. jan. 24.

498.

ILLÉS ENDRE - D. T.-NEK 1932. dec.

Tisztelt Uram!

Hallgatásomat talán Hevesi András kritikája mellé helyezi már...

S én elnézését is kérem ezért a hallgatásért. De ez a hallgatás - kényszerű és kínos volt. Június eleje óta neuralgiás fájdalmaim, melyek szinte széthasogatták már a fejemet, valósággal kiszigeteltek a világból. Közel hét hónapja nem volt egy olyan napom, hogy a legerősebb fájdalomcsillapítókra ne szorultam volna. Nem tudtam: se írni, se olvasni, még beszélni is alig.

Regénye itt volt ezalatt, egész nyáron, az íróasztalomon. S éppen, mikor írni akartam róla — s kell-e mondanom? másként, mint Hevesi! —, épp akkor vágott arcul a neuralgiám.

216