Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)

276-624

1 Vili születésnapja január 19-e, a levélírás napja.

2 intermundiális - világok közötti, világűrbeli

3 Rosenberg Hermann meg is lehetett elégedve vejével, aki freiburgi laboratóriumában kikísérletezte a bőripar alapanyagát képező tanninnak (csersav) a korábbinál olcsóbb előállítását - a drága tölgyfa helyett bükkfából vonva ki azt. Az új módszer alkalmazásával a Nasici Rt. új virágzásnak indult.

4 Célzás a házukban működő kísérleti laboratóriumra - és filozófiai írásaira.

5 Zugspitze - a dél-tiroli Alpok legmagasabb (2962 m magas) csúcsa

6 Utalás Szilasi oktatómunkájára a freiburgi egyetem filozófiai intézetében, ahová Edmund Husserl hívta meg.

7 Lásd 276. levél, 16. jegyz.

8 Baumgarten Ferenc (1880-1927) — Németországban élő esztéta és kritikus. Alapítványa két évtizeden át vezette a magyar irodalom mecenatúráját. Évente 3000, 2000 és 1000 pengős jutalmak s egyszeri segélyek kifizetését biztosította. (Az összegek nagyságrendjének érzékeltetéséhez elég megemlíteni a jólétet jelképező havi 200 fixet.) Kurátorai, Babits Mihály és Basch Lóránt (ügyvéd) az irodalmi élet kulcspozíciójába kerültek.

9 Mihályi Ödön — lásd a 123. levelet és bevezetőjét. Birtoka nem „csehországi”, hanem Kassa mellett, Garbócbogdányban volt.

10 Olga természetesen azon buzgólkodott, hogy Szilasit rávegye: szóljon Babitsnak férje érdekében.

11 k. - kommunista

1926. nov. <---->1927. jan. vége

Voltaképpen külön jegyzet illette volna meg a levél aláírását is. Ám megfejtése olyan összefüggések közé visz, amelyek túlmutatnak egy apró fordulat magyarázatán, így inkább később térünk vissza rá.

A Perugiából való hazatérés Déry magánéletében is változásokat hozott. Meglazult Olgához fűződő kapcsolata, aki felszabadultan bontakozott ki abból a passzív szerepből, amit a hat év emigráció, az alkotó ember melletti háziasszonykodás kényszerített rá, szinte mindvégig idegen nyelvi környezetben.

Déry is külön utakon kezdett járni. Mindennapossá váltak találkozásaik Németh Andorral, aki agglegényként élete jelentős részét kávéházakban töltötte; többek között a hajdani Horthy Miklós (ma Bartók Béla) út 38. szám alatt üzemelő Hadik kávéházban, amelynek bohém légköre számos íróembert vonzott. A társaság középpontjában Karinthy Frigyes és felesége, Böhm Aranka állt, de a „polgári” barátok mellett megfordult itt Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, mindketten feleségeikkel, Surányi Miklós (1882—1936), Turcsányi Elek (1889—1944) s még sokan mások. Az Aranka barátnőiből álló hölgykoszorúban felszabadult, könnyed, erotikával fűszerezett hangnem járta — sok játékkal, ugratással.

Ez a kör természetesen Déryre sem volt hatás nélkül, már csak azért sem, mert már az első találkozáskor megragadta Aranka vibráló egyénisége és (Kosztolányi Dezsőné

12