Debreceni Boglárka (szerk.): Semmi mozdulat most. Mikszáth Kálmán összes fényképe, válogatott ábrázolások (Budapest, 2010)
Fábri Anna: „de mi ez valósághoz képest…” Mikszáth a fotográfiáról, a fotográfia Mikszáthról
Mikszáth a nyíregyházi tárgyalást megelőző évben, a vérvád parlamenti felvetésekor, még egy - bizonyítékként szerepeltetett, képzelgéseket rögzítő - rajz kapcsán ír a kép mozgósító, agitatív erejéről, amely rossz és jó ügyet egyaránt előrelendíthet: Ez egy új parlamenti iskola. Aki ezentúl az adóemelés ellen fog szólani, az ellenzékről, megfestet egy megegzekvált családot s kézról-kézre adja a ház tagjainak. A Rohonczy pedig lefotografíroztatja Szapáryt, könnyezve az üres kasz- sza előtt... A sok beszéd fölösleges lesz... A képek fognak kapacitálni, amelyik tudniillik jobban hat... Jó tíz évvel később - Az illusztrált polémiák című karcola- tában - már főszerephez juttatja a tényfeltáró és tanúságtevő fényképet a képviselőházi csatározásokban. Ekkor már a fényképezőgép is ott csattog számos írásában: a 90-es évektől gyakran tűnik fel az országgyűlés két házából adott tudósításaiban mint a parlamenti ülések állandó „megfigyelője”, aki a karzatról (olykor helyét változtatva) igyekszik képet alkotni az eseményekről. Mikszáth már sokkal korábban, a szegedi színházi élet jellemzésére vállalkozó Színház-látogatók című karcolatában - alcíme szerint Fotográfiákban - hosszan és humorosan fejtegette a fényképfelvételek tartalmát is meghatározó látószög korlátozó jellegét, mintegy egyenlőségjelet téve az elbeszélői szemszög és a fotográfus látószöge, - a befogható látvány - problematikája közé: A „Szegedi Napló” páholya a színház baloldalán van, ott nem állhattam ki sokáig, mindig bosszantott az, hogy nem látom azokat, akik alattunk ülnek; Aradi úr úgy segített aztán rajtam, hogy a túlsó oldalon is adott helyet, hogyha az innenső oldalon elunom magam, átmehetek a túlsóra, de ott meg az volt a baj, hogy azokat nem láttam, akik fölöttem ülnek. Végre is megint az Aradi úr leleményessége segített, ide adta a 105. sz. széket is a földszinten, ahonnan mindenüvé belátni. Most már három helyet bitorlók, de még mindig fáj a szívemnek, hogy a karzaton nem lehetek, ahol a legnaivabb publikum közt az őseredetiség forrása buzog. A három hely birtoklása kötelez arra, hogy háromféleképpen írjak a színházról... Később - mint Az illusztrált polémiákban is - az eseményeket rögzítő fényképek legsajátabb tulajdonságai között mutatja meg, hogy egyenként bemutatva fél- reértelmezhetők. A század végére azonban több felvételből álló fényképes riportokat kezdenek közölni a lapok: rendszeressé válik például a fényképes választási tudósítás, sőt az együtt - vagy egymás közelében - közölt fényképek nemegyszer önálló publikációkká, híradásokká lesznek - lengő választási zászlók alatt vonuló, lóháton feszítő vagy automobilon száguldó pártemberek, betört korteskoponyák, 6
