Mészáros Tibor: Márai Sándor bibliográfia (Budapest, 2003)

Bevezetés

BEVEZETÉS Az általunk nem látott vagy Magyarországon nem hozzáférhető írásai és a róla szóló irodalom. Az alfejezeteken belüli tételsorrendet az időrend szabja meg, kivéve az idegen nyelvre for­dított Márai-kötetek és írások fejezetét. Az utóbbiak esetében az éven belüli sorrendet a fordí­tott művek címe, ezen belül a fordított nyelvek betűrendje adja. A Márai-köteteket bemutató első fejezetben az adott mű leírása után a kritikai fogadtatás kö­vetkezik, a recenziók időrendjében. Mivel előfordult, hogy egy műve azonos éven belül többször, esetleg különböző kiadásban jelent meg, az ismertetéseket általában az első megjelenésre fűztük rá. Természetesen amennyiben egy konkrét kiadásra vonatkozott a recenzió, úgy azon kötet le­írása alatt található meg. Az annotációban csak a legfontosabb, az adott kiadásra vonatkozó in­formációkat közöltük. A jobb áttekinthetőség kedvéért az egyes kötetismertetések címét a szak- irodalom fejezetben - ahová teljes leírásukat újból besoroltuk - lehet megtalálni. A periodikában megjelent írások esetében nem volt mindig egyértelműen eldönthető egy adott lap megjelenési ideje. Ezért a havi lapok egységesen az adott hónap elejére, a negyed­évenként megjelenők az évnegyed elejére, a félévenkéntiek a félév elejére kerültek, a kéthavi lapok az első hónap elején szerepelnek. Az azonos időpontban megjelenő lapok között a periodikum címének betűrendje adja a sorrendet. A vegyes tartalmú tanulmánykötetek, anto­lógiák stb. az adott év végén szerepelnek. Néhány esetről külön is említést kell tennünk. A csak címükben eltérő lapokat (azonos tartalommal, de más címen megjelenő, elsősorban az emigrációban kiadott periodikumok) nem vettük fel, csak az alapkiadású lapot (pl. a Kana­dai Magyarság mutációja a Chicago és Környéke). Ha az ún. anyalapot nem láttuk, de a mutá­ció rendelkezésre állt, úgy az utóbbi adatait regisztráltuk. Az Újság Vasárnapja című lapnak, mivel nincs keltezése, a főlap alapján állapítottuk meg a dátumait. A Pesti Hírlap 1937-től, a napi megjelenés mellett kiadott egy válogatást is az újság legjobb írásaiból. Ezek besorolása meglehetősen nehéz volt, mivel a legtöbb esetben a hónap megnevezése mellett lapszámot is jelöl, ami viszont arra utal, hogy a napilap megjelenésével párhuzamosan adták ki. Megoldás­ként azt választottuk, hogy a lapszámozásnak megfelelő időpontra helyeztük el az adott té­telt, mivel ha a hónap elejére került volna, megelőzte volna az eredeti megjelenést. Az 1945-1948 között periodikában közölt naplórészletek a Napló i945-1957-es, és az Ami a Naplóból kimaradt (1945-) című kötetekben láttak napvilágot; ezek szöveg szerinti, pontos azonosítása későbbi kutatások feladata. A műfajmegjelölést, ha azt az írás címe már tartalmazta, elhagytuk. Az annotációban sok esetben több, különböző jellegű információ jelenik meg, ezek sor­rendje a következő: dátum, belső címek, a tételhez tartozó tartalmi megjegyzés, rovatcím, kezdő sor, utaló mondat, utaló. Ha a szakirodalomban vagy egyéb helyen levélközlést találtunk, akkor ezt az annotációban jelöltük. Ezzel kapcsolatban mélyebb kutatásokat utólag már nem végeztünk, nem tekintet­tük egyébként sem feladatnak a Márai-levelek összegyűjtését, ezt a kéziratkatalógusok, levele­zéskötetek készítőinek kell majd elvégezni a jövőben. A vallomásokat nem soroltuk be az interjúk, nyilatkozatok közé, ezeket inkább publicisz­tikának tartjuk, mint szóbeli műfajnak. A színházi és egyéb adaptációkat tartalmazó fejezet alap lehet a további színháztörténeti kutatásokhoz. Az egyéb feldolgozások jól mutatják az író recepciójának gazdagodását, a befo­gadás főbb csomópontjait. 1998 utáni, idegen nyelven kötetben megjelent művei esetében legalább az adott év első megjele­nését igyekeztünk regisztrálni. Amennyiben a műnek újabb utánnyomása jelent meg az év során, azt az évi első megjelenés annotációjában jeleztük. Ha nincs kritikai fogadtatás, de más forrásból ismer­tük a kötet éven belüli megjelenését, ezt az annotációban közöltük, az utánnyomásokat szintén. 11

Next

/
Thumbnails
Contents