Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Ady Endrétől Pilinszky Jánosig - Hatvány Lajos és Németh László. Hatvány Lajos levelei margójára

— Hatvány Lajos levelei margójára —

H

atvány Lajos eddig két kötetben — sok átfedéssel — olvasható levelezése (Levelek Hatvány Lajoshoz. Bp. 1967. Szerk. Hatvány Lajosné és Belia György; Hatvány Lajos levelei. Bp. 1985. Szerk. Hatvány Lajosné és Rozsics István) megkerülheteden a magyar és legalábbis a német irodalom kutatói számára. A levelek segítségével érdekes kapcsolattörténeti metszeteket készítettünk egy-egy íróról — természetesen egyéb, egymásról tett nyilatkozatai és a róluk szóló irodalmat is felhasználva. Két ilyen portréval a Hatvány La/os levelek bevezető Illés Endre megajándékozott bennünket: Ady és József Attila Hatvány Lajoshoz fűződő ellentmondásos barátságát vizsgálva. E szempontok alapján rekonstruáljuk Hatvány Lajos és Németh László kapcsolatát.

„Ki gondol Ady Endre leveleire?”

Nem állíthatjuk, hogy Németh Lászlót is Hatvány Lajos fedezte fel. Értékcentrikus ítélőképességére vall, hogy már 1927-ben felfigyelt az alig ismert pályakezdőre: „Nyolcévi kényszer-száműzetés után még négy fal között voltam, amikor a kezembe került Protestáns Szemleben először tűntek föl nekem Németh László írásai. Én kerestem írójuk ismeretségét” - emlékezik 1934-ben Hatvány.1 Németh László kiegészíti az emlékezést. A Hatványra rótt ítélet súlyossága, írja, „mellé állította rokonszenvünket, végre is Ady Endre barátja, s a Nyugat egyik dajkája volt. Amikor néhány hónap után szabadlábra került, üzent nekem Földessy Gyulával, hogy szeremé megismerni: a börtönben a Protestáns Szemlével traktálták, abban fedezte fel tíz arcképemet: sosem olvasott olyan jó tanulmányokat olyan rossz írókról. Találkoztunk vagy kétszer, de nem tudtunk összemelegedni.”2 „Ki gondol Ady Endre leveleire? — kérdi Hatvány az Egy székely nemes, aki felfedezte a demokráciát előszavában. — Mikor ezelőtt néhány évvel közrebocsátottam a költővel folytatott levélváltásomat, még Kárpáti Aurél, Schöpflin Aladár és Pünkösti Andor is megbotránkoztak. Mintha bizony Ady életének szomorú igazsága nem tartoznék a magyar irodalomtörténetbe?”3 Németh László már az Ady a kortársak köyt című kötet 1927-es megjelenése után „gondolt” Ady Endre leveleire. A Napkelet felkérésére írt kritikáját azonban filoszemitizmus vádjával kapta vissza, így írása csak az 1941-ben kiadott Készülő- déshen jelenhetett meg.4

„Az a mozdulat — így a kritikus —, mellyel Hatvány Lajos Ady leveleit elénk dobja, félreérthetetlen: Ti otthonülő magyarok, lassan-lassan összebékültök Ady holtteste fölött. Hazug szólamok koporsójába rakjátok őt, s bezárt tetem lesz, akinek olyan feliratot készíthettek, amilyet a politikai pillanat megkíván. [...] Én ismertem Adyt, bizonyítani tuHatvány Lajos és Németh László*

Ezúton mondunk köszönetét Hatvány Lajosnénak, Monostori Imrének és Rozsics Istvánnak e tanulmány elkészítéséhez adott értékes segítségükért. Írásunk előzményének tekinthető Cs. Varga István: Hatvány Hajes és Németh László. Egy kapcsolat útja a megértésig c. úttörő jellegű esszéje - Napjaink, 1981 /2. sz. 23. 1. -, amely azonban még nem támaszkodhatott a Hatvány Lajos levelei című kötetre.

1 Nyílt levél Németh Húsaiéhoz Századunk, 1934. máj.-jún. 181. 1.

2 Ember és szerep. Kecskemét, 1934. 110-111. 1.

s Bp., 1934. 24-25.1.

4 Bp., 1941. I. köt. 362-368.1.

f-64-