Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Ady Endrétől Pilinszky Jánosig - Szabó Lőrinc és Juhász Gyula. Adalékok egy barátság történetéhez

A vers folytatása — „ — Utaztál valaha, álmodban, képzeletedben, / a vér sodrán...” stb. — József Attila Odá\a egyik előzményének tekinthető. Juhász Gyula azonban leginkább a „külön törvény szerint él bennem egy világ”-gal tudott azonosulni. Ezt bizonyítja a vers sajátosan Juhász Gyula-i áthangsz er elése, s feltehetően a Szabó Lőrinc-vers megjelenése utáni napokban írt és Szabó Lőrincnek ajánlott költemény: A Rém

Bennem jár, hallom, mint kopog Álom talan, vak éjeken,

Kopog, dobog, indul, megáll És jár tovább hűségesen.

Figyeli néha: alszom-e?

Figyelem néha: alszik ő?

Felettünk ápolónk virraszt,

A végtelen és bús Idő.

Hiába várok, nem pihen,

Kopog, dobog, jár, kél a Rém,

S álmomban is hallom, amint Föl és lejön, megy, feketén.

Már néha azt hiszem; no most Vállamra teszi újjait.

De nem. Megint indul, megáll,

Megáll és indul. Árnya int...24

A verset - betegsége önlátleletét - Juhász Gyula nem véletlenül szánta a Pesti Naplónak, ahol Szabó Lőrinc ihlető költeménye is megjelent. Kilényi Irma 1930. január 17-én egyenesen arra kéri Szabó Lőrincet: „nézzen utána, megkapta-e a Pesti Napló Juhász Gyula közlés céljából beküldött »A Rém« című versét, s ha igen, miért nem kerít sorját. Gyulát nagyon bántja, egyrészt mert azt képzeli, olyan rossz a vers, hogy nem lehet közölni, másrészt mert Szabó Lőrincnek van ajánlva s Önnek akart örömet okozni vele.”25

Mielőtt a vers sorsát végigkövetnénk, olvassunk bele a Kilényi Irma 1929. december 27-i soraira érkezett válaszlevelekbe. Juhász Gyulának külön-külön írt Szabó Lőrinc és Szabó Lőrincné, Kilényi Irma híreit ugyancsak Szabó Lőrincné köszönte meg, újabb értesítéseket kérve. (A levelek dátuma: Budapest, 1930. január 12.)26

„Kedves Juhász Gyula — írja Szabó Lőrincné —, igazán nagy örömöt szerzett, hogy elküldte a fényképét, megüzente, hogy nem érezte (magát) rosszul minálunk. Ha ezt akkor mondja meg, föltétlenül forszíroztam volna, hogy többször átjöjjön hozzánk, hisz oly közel voltunk egymáshoz. [...] Tudja, hogyan értesültünk hirtelen elutazásáról? Mikes Margit, a húgom — talán ismeri a verseit — sokszor akart Lőrinccel vagy nélküle bemenni magához. Egy nap vett egy cserép virágot s bement, egymagában. A portástól tudta meg,

24 A kézirat alapján. Ld. MTA MS 4705/88

25 MTA Ms 4682/260

26 Mindhárom levél a szegedi Somogyi Könyvtár Kilényi-gyűjteményébcn található.-59-