Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Ady Endrétől Pilinszky Jánosig - Szabó Lőrinc és Juhász Gyula. Adalékok egy barátság történetéhez

cikkében a Rabindranath Tagore-kultusz túlzásain ékelődve az indiai költőnél eredetibbnek, érdekesebbnek tartott magyar költők közé sorolta Szabó Lőrincet is.9

1927-ben Szabó Lőrinc — kényszerűen megválván ideiglenesen Az Est-lapoktól — folyóiratot indított, a Pandorát. Alkalma lett volna — mint 1919-ben Békés Istvánnal tervezte - Juhász Gyulát is megnyerni munkatársul, lapja azonban Est-lapokbm induló fiatalok (a „Mikes-fiak”) fóruma lett, így a szegedi költőt nem szerepeltette. Szabó Lőrinc ez év novemberében találkozott másodszor Juhász Gyulával, a debreceni Ady Társaság alakuló ülésén. A díszvendégek — Babits és Juhász — között Szabó Lőrinc ezúttal is a legfiatalabb. Babits először jön Debrecenbe, írja Kardos Pál a Debreceni Független Újság november 27-i vezércikkében (Költők köszöntése). Juhász Gyula, akiben „nemes összhangban együtt a modernség s magyarság, a haladó akarat és a múlt iránti tisztelet”, a Tisza mellől, legmodernebb városunkból érkezik. „Szeged lelkét hozza ő Debrecenbe — folytatja Kardos kissé patétikusan — s jöttére a két legnagyobb város, a két nagy alföldi metropolisz szívének össze kell dobbannia.” Szabó Lőrinc pedig — hazajött. „Hazajött mint szerző és gyarapító fiú, hiszen költészete rá a bizonyosság, hogy gazdagodott nagy, tiszta érzésekben; munkái mutatják, hogy a tudásnak magasabb fokára hágott, hirdetett igéi igazolják, hogy lelkében csak erősödött a „protestáló hit s küldetéses vétó” - idézi Adyt s végül a város nevében megköszöni a jelen vendégeknek, „hogy jöttek meggyújtani a lángot, amely száz meg száz szívből együtt dobban ma fel a modem magyarság nagy vezéréért, az ötvenéves Ady ért. ”10

Itt említem meg, hogy Szabó Lőrinc, debreceni barátjának, Kardos Pálnak levélvázlatot küldött, amikor a debreceniek Babits Mihály meghívását tervezték,11 valamint azt is, hogy fennmaradt a Társaság elnöke, Juhász Géza és főtitkára, Kardos László által írt, Juhász Gyula közreműködésére felszólító levél is.12

Juhász Gyula 1928 januárjában Ady kapcsán írja le ismét Szabó Lőrinc nevét: „Menekülni kellett [Ady] hatásától, a múltba vagy a jövőbe. Kassák Lajos és Szabó Lőrinc ez utóbbit tették.” Juhász a továbbiakban érdekes képet rajzol a fiatal generáció költőelődeiéről — ez azonban messze vezetne témánktól.13

Egy Ady-ünnepély, a Híd körül csoportosuló magyarországi, erdélyi és csehszlovákiai fiatalok Ady-ünnepe alkalmából találkozott legközelebb a két költő, ezúttal Budapesten. Juhász Gyula az 1928. május 19-én és 20-án rendezett ünnepség szónoka, az ekkor kiadott Ijjú szívekben élek című röpiratnak pedig munkatársa volt. Szabó Lőrinc ez ünnepségről tudósítást írt a Magyarországba, Juhász Gyulával pedig, kivel valószínűleg Debrecenben barátkozott össze, ellátogatott az Emst-múzeumba. Erről az Ady Társaság Tóth Árpád-emlékünnepéről 1928. október 18-án többekkel együtt küldött képeslapról értesülünk: „Mikor találkozunk megint az Ernst-múzeumban, kedves Gyula? Addig is (sokáig) ölel igaz híved Szabó Lőrinc.”14

9 JGyÖM 7.317.1.

10 Vö. [Kardos Pál?] Feledhetetlen ünnepe volt Debrecennek a vasárnapi Ady-nap. Babits Mihály, juhász Gyula, Szabó Lőrinc hódoltak az ötvenéves Ady emlékének. Debreceni Független Újság, 1927. nov. 29.; Kardos Pál, Költők jártak Debrecenben. Alföld, 1961/3.sz. 127-132. 1.

11 Szabó Lőrinc-Kardos Pálnak. Bp. 1927. nov. 23. In: Szabó Lőrinc, Napló, levelek, cikkek. Szerk. Kabdebó Lóránt, Bp., 1974. 182.1.

12 JGyÖM 3:300.

13 JGyÖM 8:147.

14 Móra Ferenc Múzeum, ltsz.: 55.896.