Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Ady Endrétől Pilinszky Jánosig - Jászi mint „óramutató”. Jászi Oszkár publicisztikája. Válogatás

gimnáziumi ifjúság körében egyaránt elterjedt - az érzékeny ifjút taszító - trágár hangról (mely a nemi felvilágosítás teljes hiányával járt együtt); részvéte a prostituáltak és általában a kiszolgáltatottak, sőt még (bár nem lett vegetáriánus) a háziállatok iránt is. E lelki élményekkel lett a budapesti tudományegyetem jogi karának hallgatója 1892 és 1896 között Sorsdöntő hatással volt rá Pikier Gyula, a jogbölcselet tanára, aki tanulmányozásra ajánlotta Herbert Spencer műveit. Barátságot kötött Berinkey Dénessel, Petrovics Elekkel, Wildner Ödönnel és Harrer Pállal — későbbi eszmetársaival. Apái nemzedékéből nagy hatással volt rá nagybátyja, Liebermann Leó kémikus, Vámbéry Ármin és Zempléni Moscowitz Geyza; utóbbi családi körében, a „dzsungliban” ismerte meg első feleségét, Lesznai Annát, egy másik „dzsungli” is vonzotta, a Pollacsek családé. Itt ismerte meg „Tante Cécile”-t és gyermekeit, Laurát, Mihályt és Pollányi Károlyt, aki a Galilei-kör szervezője lett. „Ez a kör - írja visszatekintve - később a szabadgondolkodó radikális és szocialista eszmék centruma lett, és szerepet játszott a pacifista és forradalmi mozgalmakban, míg végül a kommunisták vezérlete alá került.” Barátságot kötött a család távoli rokonával, Szabó Ervinnel, akiről még szó lesz a továbbiakban.

Az életrajz részletes ismertetésére nincs terem; legfontosabb állomásait az 1918-ig írt cikkek áttekintésénél fogom közölni. Az még az előzményekhez tartozik, hogy 1900 januárjában Jászi Oszkár és barátai megjelentetik korszakos jelentőségű folyóiratuk, a Huszadik Szfizyid első számát. A lapot 1906-tól 1919 áprilisáig Jászi Oszkár szerkeszti — a tényleges szerkesztő korábban is ő volt. Ő vezeti a Társadalomtudományi Társaságot és a Társadalomtudományok Syabadiskoláját is. Közben, 1896 és 1906 között fogalmazó a Földművelésügyi Minisztériumban. 1912-ben jelenik meg főműveként számon tartott könyve, A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés, melyről Ady Endre ír elvbaráti bírálatot. A Károly-kormányban a nemzetiségi ügyek tárca nélküli minisztere lesz és — Károlyi mellett - a külpolitika irányítója. Tisztségéről lemond, de a Külügyi Tanács elnökeként részt vesz az 1919. március 20-i minisztertanácson, mely a hatalmat a szocialistáknak adja át. 1919. május 1-én emigrál. Bécsben 1920 őszéig megírja visszaemlékezését a forradalmakra (Magyar kálvária, magyar feltámadás), majd a Bécsi Magyar Újságot szerkeszti. Amerikai tanulmányútja után elfogadja az Ohio állambeli Oberlin College meghívását, ahol 1925-től a politikai tudományok professzora lesz. 1930-ban felveszi az amerikai állampolgárságot. Ugyanekkor élesen szakít Károlyi Mihállyal, aki példaképnek tekinti a Szovjetuniót. 1947-ben hazalátogat. 1957-ben hosszas szenvedés után meghal Oberlinben.

*

A kötetet hat részre tagolják összeállítói: Elmélet és gyakorlat határán (1900—1910). Múlt és jövő határán (1907—1918), — ilyen címmel 1918-ban már jelent meg kötete Jászinak -, A magyar október (1918—1942), Portrék harcostársakról (1902-1938) és végül a már ismertetett Emlékiratok. Zárójelben jeleztem, milyen években keletkeztek az egyes ciklusok. Az októberi forradalom és a Károlyi Mhály-portré első része átvétel a Magyar kálvária, magyar feltámadásból. A könyv bírálatánál magam 1919-et tartom határkőnek. Az előtte és utána írt cikkeket külön tárgyalom.

*

A kötet első írása - Tudományos publicisztika - a Huszadik Syfzyid első számának vezércikke. A Spencer eszméi jegyében induló folyóiratban Jászi meghatározza, mit ért ezen. „A pub-48-