Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - Kassák és Móricz Zsigmond

kiindulva kifogásolja a könyvsorozat tervezett programját: „Igen, magam is megállapítottam: hogy milyen nagyok voltak elődeink, de módfelett kíváncsi vagyok arra is, hogy milyen a jelenünk, és mit művelnek benne kortársaim. S ha talán erre a kérdésre a nálamnál fiatalabb generáció tagjai nem lennének kíváncsiak, többek között egy ilyen új könyvtárnak a hivatása, hogy felébressze ez irányú érdeklődésüket. Nehéz körülmények között is sok mindent megírhat az író, és sok mindent nyilvánosságra hozhat a kiadó.”

Kassák művészetkritikusként öt alkalommal jelentkezik Móricz Zsigmond folyóiratában. Időrendben első a Vincent van Gogh (Halálának 50. évfordulójára) készített tanulmánya.82 Kassák itt párhuzamot von Van Gogh és József Attila között, mintegy a költő posztumusz dicsőségét is megsejtve. Ez a vélekedés nem volt idegen Móricz Zsigmond- tól, aki a tanulmány után négy József Attila-verset közölt József Attila, a^ifjú főcímmel.

Regisztrálja Iványi-Grünwald Béla hagyatéki kiállítását,83 mely nem kelt benne különösebb emóciókat. Sokkal nagyobb hatással van rá Barcsay Jenő, Gadányi Jenő, Domanovszky Endre és Dési Huber István kiállítása.84 Közülük Barcsay Jenőt és Gadányi Jenőt becsüli leginkább.85 86 87

Egy világ kiárusítaná magát5b E címmel közöl bírálatot Kassák gróf Almásy-Teleky Éva Művészeti Intézetének tavaszi aukciójáról. Mint már a cím is jelzi, Kassák módot talált egy kiállítás kapcsán az erősödő sajtócenzúra viszonyai között is a félre nem érthető politikai állásfoglalásra. Cikkében a következőket olvashatjuk: „A műhelyek munkásai és a földek művelői, ha megtehetnék, hogy áttekintsék ezt az anyagot, meglepődve láthatnák, hogy mi minden zsúfolódik össze a nagypolgári lakások falai között. A népesség nagy száma minderről jóformán semmit sem tud. El és dolgozik, és önmaga előtt is szintre észrevédenül elfogyasztja testi és szellemi erőit. Észre sem veszi, hogy mi minden termelődik körülötte a világban, és mi mindent sajátítanak ki egyesek a maguk gyönyörűségére. Hangosan is megkérdezhetné, vajon nem bűn ez ellenem is, a szintén termelő erők ellen, hogy falakkal zárják el előle azokat a kincseket, amelyek bizonyos körülmények között a közösség javait képezhetnék. Láthatna ezen az aukción különböző tárgyakat, amelyek muzeális értéket képviselnek, és mégsem kerülhetnek még a múzeumi látogatók nyilvánossága elé sem.”

Az 1941. március 15-én megjelent Egy új s^obrás^ kiállításából1 című cikkének előzménye egy Móricz Zsigmondhoz küldött levél volt:

Kedves Zsiga Bátyám,

kritikát küldök egy igen érdekes és tehetséges szobrászról. Új ember, székelyföldi, bemutatott dolgai általános feltűnést keltettek. Feltétlenül helyén lenne, hogy a Kelet Népe is ismertesse munkásságát.

Baráti üdvözlettel: Kassák Lajos.88

82 Kassák Lajos: Vincent van Gogh. (Halálának 50. évfordulójára.) Kelet Népe, 1941. január 1. 12-13.1.

83 Kassák Lajos: Iványi-Grünwald Béla hagyatéki kiállítása. Kelet Népe, 1941. február 15. 14.1.

84 Kassák Lajos: Négy festő kiállítása. Kelet Népe, 1941. április 15. 14.1.

85 Vő. uó: Vallomás tizenöt művészről Bp., 1942. 81.1.

86 Kassák Lajos: Egy világ kiárusítaná magát. Kelet Népe, 1941. június 1.12-13.1.

87 Kassák Lajos: Egy új s^obrás^ kiállításába^. Kelet Népe, 1941. március 15. 14.1.

88 PIM M. 100/980/4.-236-