Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
Móricz Zsigmond és „holdudvara” - Kassák és Móricz Zsigmond
temre találkoztam Máraival, először, a székelyek sátrában, s mint gyöngéd ember mondtam neki, hogy Kassák éppen akkor milyet írt róla. Most már nem tehettem félre a cikket, ellenben jól jött, hogy Pogány O. Gábor magától megírt egy ellenkritikát. No mikor adjam ki: inkább csak eztszerettem volna. Hát istenem, augusztus van. Inkább most, mint ősszel.”74 A levélrészlethez két megjegyzés kívánkozik. Az első: Móricz az 1940. június 3—5. között rendezett könyvnapon - a Kelet Népe híradása szerint - „sorra járta a sátrakat, s dedikáltja] a Magvetőt.”75 A székelyek sátrában ismerkedett meg Máraival, és ekkor vagy a következő napok egyikén ajándékozta meg őt antológiájával, melyet Márai 1940. június 10-én írásban köszönt meg.76 Valamelyest tehát Móricz is becsülte Márait. A második: az ellenkritika írója még Márai atmoszféra-teremtő képességét is tagadja.77 A Márai-tanulmányt időben megelőzi, de írásunk menetébe itt illeszkedik Kassák Lajos kritikája Szabó Lőrincről.78 Az alkalom most is egy új, méghozzá gyűjteményes kötet: Szabó Lőrinc 1939-ben kiadott, két évtized költői termésének színe-javát begyűjtő Válogatott versei. Kassák első jelzője költőtársáról: kulturált. Ezután visszapillant a válogatást megelőző évtizedek lírai törekvéseire, s végül kijelöli költőtársa fejlődésének várható útját: „Szabó Lőrincet szerették eddig filozofikus költőnek nevezni, lehetséges, hogy fejlődésének ebben az új szakaszában elénk lép a maradéktalan lírikus, érzelmi föltárása mellett is a szenvedéseket bölcsebben panaszló s az örömöket bátrabban elfogadó költő.” Kassák még két könyvkritikát írt a Kelet Népébe, mindkettő 1941-ben jelent meg. Thomas Mann új könyvébe% című reflexiójában Ay elcserélt fejek Horváth Henrik által lefordított magyar kiadását üdvözli, és a nagy humanista német író sorsáról, útjáról is közli nézeteit,79 mégpedig úgy, hogy a cikk szép és pontos indításában tulajdonképp saját törekvéseiről is vall: „A mester játszik. De ez a játék nem hasonlít az önfeledt gyermek szórakozásához, inkább olyasvalami, mint mikor a zenész négy fal között a maga gyönyörűségére muzsikál. Valószínű, Thomas Mann, a német nagypolgári ivadék, aki túlfejlődte magában a kanti szellem örökségét, aki ez utóbbi időben olyan messzire ment el etikai és politikai véleménynyilvánításban — azért fordult befelé, hogy a világégés közepette, mikor a szellem jelentősége annyira háttérbe szorul, lehetővé tegye erői gyarapítását, vagy legalábbis megtartását.” Ehhez még hozzáfűzi: „De vajon csakugyan másról beszél-e az, aki a sors törvényeiről, vagyis a lényegről szól?” A másik kritikában, az Egy könyvtár és a könyvei című írásban80 is végső soron azzal foglalkozik, mi lehet az író hivatása, az irodalom szerepe és lehetősége az egyre fokozódó elnyomás viszonyai között. Néhány hete a Magyar Nemzetben sürgette egy magas nívójú, ún. kiskönyvtár megindítását.81 Mintegy e cikkére válaszul, postán megkapta az Ojfiána Könyvtár első köteteit: Platón: A lakoma (fordította Telegdi Zsigmond), Columbus úti naplója (Szerb Antal), Saint-Simon: XIV. Lajos udvara. Most külön-külön szemlézi e műveket, majd egy nyíltabban állást foglaló írói, kiadói magatartás követelményéből, lehetőségéből 74 Móricig Zsigmond levelei. II. köt. Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta: F. Csanak Dóra. Bp., 1963. 337.1. 75 Kelet Népe hírei. Kelet Népe, 1940. június IS. 16.1. 76 PIM M. 100/1328. 77 Pogány Ö. Gábor: Márai Sándor: Vendégjáték Botiamban. Kelet Népe, 1940. augusztus 1. 5-6.1. 78 Kassák Lajos: Szabó Lőrinc. Kelet Népe, 1940. május 15. 1-2.1.; uő: Csavargók., alkotók. 338-342.1. 79 Kassák Lajos: Thomas Mann új könyvébe% Kelet Népe, 1941. november 15. 15. 1.; uő: Csavargók, alkotók. 343- 346.1. 80 Kassák Lajos: Tégy könyvtár és a könyvei. Kelet Népe, 1941. július 1. 10—11.1. 81 Kassák Lajos: Riport a könyvről és - néhány megjegyzés. Magyar Nemzet, 1941. március 29. 9.1.
