Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - Kassák és Móricz Zsigmond

vezetőben — az ezerkilencszázharmincas évek vége és a negyvenes évek kezdete. Európa népeinek jó része ebben az időben vesztette el az eszmét, és találta meg a fegyvert.” A Naptár „kalauz veszélyek és balítéletek, magyar erények és magyar hibák, idegen maszlag, politikai balítélet és emberi eltévelyedések között. [...] Ezért vonultattuk fel eddig példátlan egységben és számban a magyar szellemi élet színe-javát és minden árnyalatát.”61 Ezután a naptári rész következik. Az ifjú Lengyel Balázs - a Márciusi Front egyik alapítója — az örök kurucság, „a vágy a belső és külső szabadsága”62 történelmünkön átívelő példáit adja az egyes hónapokban írt miniesszéiben (A szabadság naptára).

A szépirodalmi rész Babits Mihály profetikus hangvételű, reményt és aggodalmat kifejező nevezetes versével, az E^erkilencs^á^negyvenne\ indul.63 A korábbi ellenfelek, az urbánusok és népi írók, polgári radikálisok és konzervatívok közötti németellenes összefogás szándékát jelezte, hogy Szekfű Gyula, a korszak reprezentatív történész ideológusa Mesteremberek, ipari munkások című írásával szerepel az antológiában.64 De itt találjuk a magányos bölényt, Szabó Dezsőt és természetesen Kassákot, Móriczot is.

Mindketten novellával szerepelnek. Móricz Zsigmond írása — A vaskeres^p5 — először 1927-ben jelent meg a Nyugatban, majd egy év múlva az író Arany szoknyák (Történelmi melódiák) című kötetében. Bizonyára azért e novellára esett a szerkesztő Szabó Zoltán vagy az író választása, mert „Habsburg-ellenességtől fűtött vad hevével”66 (Nagy Péter) azonosult a Naptár célkitűzésével.

Móricz története 1526-ban játszódik, Kassáké a jelenben, azaz a harmincas években. Ap Ember a% esőben című elbeszélés szinte Móricz idézett születésnapi köszöntőjét demonstrálja. Egy alkalmi munkából élő férfi botrányt csap részegen a kocsmában, kidobják, és a szemerkélő esőben végiggondolja életét.67 Érdekes, a Naptár három elbeszélése közül ez az egyetlen, melyből nem hallható ki nyílt, aktuálisnak érzékelhető politikai üzenet. Móricz írása és Tamási Áron Hajnali madár című története68 — sarkított fogalmazással — tendenc-novellák.

Kassák és a Kelet Népe

Kassák Lajos is megírta a maga háborúellenes elbeszélését, ez azonban Móricz Zsigmond kéthetenként megjelenő folyóiratában a Kelet Népeben jelent meg. A két író élete 1939-ben ellentétesen alakul. Kassák a sajtótörvény miatt a júliusi számmal kénytelen beszüntetni tizenegy éve fennálló folyóiratát, a Munkás. Móricz is elveszti írásai legfőbb fórumát, A% Előlapokat. Éppen ezért decemberben örömmel és nagy tervekkel veszi át Szabó Pál 1935 októbere óta megjelenő folyóiratát, a Kelet Népét. Mint a Nyugat szerkesztése idején, most is az országot járja. Előadóesteket tart, felkarolja a népfőiskola-mozgalmat, s a „Hagyd a politikát: építkezz!” jelszót mintegy fedőnévül használva megnyitja lapját a beszűkült publikálási lehetőségű íróknak, köztük Kassák Lajosnak. Móricz szállóigévé vélt jelszavát a Kelet Népe 1940. január 1-jei számában hirdette meg. Kassák már 1939 február61 [Szabó Zoltán?]: Bevezetés. Szellemi Honvédelem Naptára. Szerkesztette: Szabó Zoltán. Bp., 1940. 3.1.

62 Uo. 4-27.

ö Uo. 33.1.

M Uo. 94-97.1.

65 Uo. 65-67.1.

66 Nagy Péter: Mórica Zsigmond. 267.1.

67 Szellemi Honvédelem Naptára. 90-93.1.

68 Uo. 85-89.1.-232-