Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - A Kelet Népe, 1935-1942. Bevezető

gyár dolgozók demokratikus, függeden országa legyen”. E gazdag tartalmú lapszámból figyelmet érdemel az utolsó oldalon közölt felhívás a Válász olvasóihoz: „támogassák a népi demokrácia megerősödött folyóiratát, a Kelet Népét”. (A népi demokrácia a Márciusi Front jelszava!)

A megerősödött folyóiratban Darvas József folytatja a Válaszban megkezdett Egy parasztcsalád története című szociográfiáját Egy parasztosaidéi élete címmel. Sárközi György, aki a Válaszán csak két verset publikált, a Kelet Népe szinte minden számában közöl verset, novellát, és 1939. február-április között itt jelenik meg Dógsa című történelmi drámája. Az

1938. augusztusi számból közöljük Szabó Zoltán kritikáját az első bécsi döntés előtt kiadott Magfarok Csehszlovákiában című tanulmánygyűjteményről. Kolozsvárról érkezett a szocialista Jordáky Lajos tanulmánya, Az ipari munkásság élete Erdélyben. Rézler Gyula munkásszociográfiái közül bemutatjuk A téglagyári munkások helyzetképe című írását (1938. november). Rézler Gyula szerkesztette a tíz szociológus munkáját felölelő Magyar gyári munkásság című 1940-ben kiadott kötetet, amelybe említett írását és a folyóirat 1939. júniusi számában közölt „A cukorgyári munkások helyzete Magyarországon” című tanulmányát is felvette. Tamási Árontól közöljük „Tusakodás” című naplójegyzetét — az író 1939-ben megjelenő Szülőföldem című kötetének nyitányát —, amely pontos ládeletet a kisebbségi életforma lelki megpróbáltatásairól. Illyés Gyula, aki a Válasz törzsgárdájával érkezett a Kelet Nméhez — 1937-es Petőfi-könyve után — új hipotézist állít fel az 1848. március 15-én rendezett rákosmezei vásár és a forradalom kitörésének összefüggéséről (Március magyarázata).

Sellyéi József felvidéki, vágsellyei író már Móricz Zsigmond Nyugatjának is munkatársa volt. Itt figyelt fel rá 1931-ben a pályakezdő Szabó Pál. A Kelet Népe rendszeresen közölte írásait. „Verespéteri jelenség volt” — búcsúztatja majd földije, Jócsik Lajos a tüdővészben fiatalon elhunyt írót a Kelet Népe 1941. április 1-jei számában. Hasonlóan mélyről jött a sárréti költő, Nagy Imre, akinek Éjszaka az ökörhodályban című versét Veres Péter egyik leghíresebb költeménye — Ha nem lehettél szálfa... — társaságában találja az olvasó. A Kelet Népe 1939. májusi számából bemutatjuk még Donáth Ferenc Földreform és az ipari munkásság című tanulmányát. A kommunista szerzőt Péter-Pálkor Makón találjuk, azon a bizonyos homokszállító dereglyén, ahol a Nemzeti Parasztpárt megalakult (1945 tavaszán pedig a földreform végrehajtói között).

1939. augusztus-november. A Kelet Népe engedélyt kap a havonként kétszeri megjelenésre. Külalakja ennek megfelelően újságjellegű lesz, s ezt a méretet mindvégig megtartja. ,Á folyóirat címbetűi — a szeptemberi szám híradása szerint — Széchenyi István Kelet Népe című könyvéből valók.” A lap anyagi nehézségek miatt továbbra is havonta egyszer jelenik meg, sőt a júliusi szám Jdmarad. Felelős szerkesztő és kiadó Szabó Pál. Féja Géza neve eltűnik az impresszumból, de továbbra is a folyóirat munkatársa marad. Retorikus fordulatai arra vallanak, hogy ő írta az augusztusi szám „Olvasóinkhoz” címzett vezércikkét. Ö kérte fel Móricz Zsigmondot a Pester Uojdban közölt Petőfi-cikke átengedésére. A Válasz örökségének vállalására utal Illyés Gyula Ozorai példa és Jankovich Ferenc Szántód partjainál című verseinek újraközlése az 1939. augusztusi számban.

Veres Péter, aki a Márciusi Front megalakulásának első évfordulójában úgy vélte, még nem érkezett el a szellemi mozgalom politikai párttá szervezésének ideje,8 most, 1939 szeptemberében örömmel jelenti a Kelet Nmében: „paraszti közóhajra megszületett a pa8 Salamon Konrád: A Máráusi Front. Bp., 1980. 141-142. 1.-201-