Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - A Kelet Népe, 1935-1942. Bevezető

rasztpárt” ([Népi írók ésparasptmopgalom). A Szabad S%ó 1939. szeptember 3-i száma bejelenti: „Az új Kelet Népe a Nemzeti Parasztpárt ideológiai folyóirata.” Az október 1-jei szám Veres Péter említett tanulmányát is közli.

Szabó Pál 1939 októberében azt tervezte, hogy a Kelet Népe mögött álló szellemi erőket — a népi írók balszámyát és centrumát — szerkesztőbizottságként tünteti fel a folyóirat címlapján. A szerkesztőbizottság a következőkből állott volna: Darvas József, Erdei Ferenc, Féja Géza, Fodor József, Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Kerék Mihály, Kovács Imre, Móricz Zsigmond, Németh László, Sárközi György, Szabó Pál, Szabó Zoltán, Tamási Áron, Veres Péter és Zilahy Lajos.9 Terve nem valósult meg; a novemberi (VII. évf. 10.) szám változadan formában jelent meg, majd Szabó Pál megvált a Kelet Népétől. Bizonyára saját írói munkássága is megsínylette, hogy egyszerre két lap, a Szabad S%ó és a Kelet Népe szerkesztéséről és kiadásáról kellett gondoskodnia (s egy harmadik folyóirat, a Vetés kiadására is ekkor kapott engedélyt), a döntő ok azonban az anyagiak hiánya volt. Az urbánusok folyóirata, a Spép S\é a sajtótörvény miatt 1939 augusztusában megszűnt. Gáspár Zoltán és barátai szerették volna megvásárolni Szabó Pál folyóiratát, de ő inkább Móricz Zsigmondnak engedte át, gyakorlatilag ingyen, csupán az adósságok átvállalásához ragaszkodott.

1939. december 15—1942. szeptember /.: a Kelet Népe Móricz Zsigmond-korszaka. Főszerkesztő 1939. december 15-től Móricz Zsigmond. Felelős szerkesztő és kiadó 1940. április 1-ig Szabó Pál, majd április 15-től Móricz Zsigmond. Móricz Zsigmond mindvégig megmarad főszerkesztőnek, mellette 1941. január 1. és 1942. január 15. között Jócsik Lajos a (segéd-)szerkesztő. A folyóirat a Pesti Lloyd nyomdájában készül, amelynek igazgatója dr. Móricz Miklós. A szerkesztőség is a nyomda épületében (VI., Eötvös u. 12.) kap helyet.

Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztésének éveiben találja meg helyét, Erdei Ferenc szavával, „a népi írók élén”.10 Lukács György, Szabó Dezsővel összevetve, úgy látja: „Móricz művészi iránya hasonlíthatadanul közelebb áll a népi irodalomhoz. Ezért lehetett közöttük termékeny és erős kölcsönhatás. Móricz utolsó korszaka kétségkívül a népi mozgalomba torkollik bele...”11 Tegyük hozzá: éppen a Kelet Népe biztosítja Móricz Zsigmond és a népi írók kölcsönhatását!

Móricz Zsigmond 1929 decembere és 1933 februárja között a Nyugatot szerkesztette, Babits Mihály és Gellért Oszkár társaságában. A húszas évek végén induló népi írói mozgalmat szerkesztőtársai tűrőképességét meghaladóan támogatta. „Új, nagy írót küldött a falu!” (Nyugat, 1931. február 1.) — lelkendezett Szabó Pál első regénye megjelenésekor, s a pályakezdő író elbeszéléseit rendre közölte a Nyugatban. Az általa 1931-ben összeállított novellaantológia, a Mai Dekameron sokat elárul törekvéseiből. Úgy véljük, A boldog ember című, első megfogalmazásában 1932-ben készült tényregénye sokban elődje-mintája a falukutató írók, szociográfusok 1936-1937 körüli munkásságának.

Móricz a Nyugattól kényszerűen megválván megtorpant. 1933—1939 között írott regényei, az Erc&Ty-triológia zárókötete kivételével, alkotói bizonytalanságáról árulkodnak. Mindennapi kenyerét A% Est-lapok biztosítják, ahol gyakorlatilag öncenzúrára kényszerült, olvassuk naplójegyzeteiben.12 A fordulat, a megújulás, a tiszta lappal indulás lehetősége az

9 Móricz Virág: Ti\ év. II. köt. Bp., 1981. 248.1.

10 Erdei Ferenc: Móricz Zsigmond pályája. In: Móricz Zsigmond ébresztése. Emlékkönyv. Szerk. Darvas József. Bp., 1945. 28. old.

11 Irodalom és demokrááa. Bp., 1948. 88.1.

12 Móricz Virág: i. m. I. köt. 166—167. és 518.1.-202-