Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
Móricz Zsigmond és „holdudvara” - A Kelet Népe, 1935-1942. Bevezető
bíróság és a parlament előtt című cikke a Kelet Népe különösen gazdag, 1938. januári számában. Antalfíy Gyula kötetünkbe felvett írása, A magyar tanyakérdés is ott jelent meg. A Kelet Népe 1938. február 6-án irodalmi matinét tartott Debrecenben. Erre az alkalomra készült Bajcsy-Zsilinszky Endre Kelet népe című lobogó lelkületű tanulmánya, amelyben Széchenyi István könyvét átértelmezi és mintegy pajzsul tartja a fasiszta Németország térhódítása ellen. /938. június—1939. június-, a Kelet Népe „Válaszos” korszakának első szakasza. A folyóiratot Féja Géza, Szabó Pál és Sárközi György szerkesztik, utóbbi neve nincs föltüntetve a lapon. Felelős szerkesztő és kiadó továbbra is Szabó Pál, a szerkesztőség pedig az ő budapesti, Múzeum körút 15. alatti lakása. Ettől kezdve - míg Móricz Zsigmond át nem veszi a folyóiratot - a Kelet Népe az Athenaeum Könyvkiadó nyomdájában készül. A címlap megváltozik, havonta más-más színű betűk közlik a folyóirat nevét. A Válász beolvadását a Kelet Népébe az 1938. júniusi számban az „Olvasóinkhoz!” címzett felhívás jelzi. A fúzió hátteréről Sárközi György, a Válási? szerkesztője Gulyás Pálnak küldött 1938. május 21-i leveléből értesülünk. A Válásij megszűnik — írja Sárközi —, részben anyagi, részben erkölcsi okok miatt; a népi írók tábora, amelyre folyóirata támaszkodott, felbomlóban van, s az új sajtótörvény bizonytalanná teszi a lapengedély megújítását. „így alakult ki az a gondolat, hogy a politikai kapcsolatokkal rendelkező, de azért függedenséget garantáló Keleti Népével — az erők koncentrálása végett is — egyesüljünk. A Kelet Népét Féja Géza és Szabó Pál szerkesztik, kívánságukra én is részt veszek a szerkesztésben, de több okból névtelenül. Többek közt azért is, hogy szükség esetén feltűnés nélkül, a szakadás látszata nélkül távozhassam. Szerkesztőbizottság nem lesz, ez a VálaszpSS. sem vált be. Németh László Féja személye miatt nemigen fog írni — sajnos — a lapba, de ezt a lehetőséget nem zárta ki. O azonban már a Válaszhoz is csak rajtam keresztül kapcsolódott. Rád okvedenül számítunk, s a főbb munkatársak még Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Tamási Áron, Veres Péter, Kerék Mihály, Kovács Imre, Szabó Zoltán stb. lesznek. A Kelet Népe átveszi a Válásij jól kiépített rovatait, s általában inkább fog emlékeztetni a régi Válaszra, mint a régi Kelet Népére. A Válási? beolvadása azt is jelenti, hogy az előfizetőinek — akik ma már inkább politikai érdeklődésűek — a Kelet Népét küldjük tovább.”7 Németh László személyét illetően bevált Sárközi György előrejelzése. Féja a Kelet Nmében már 1936 áprilisában a népi irány képviselői elleni támadásnak [!] minősítette a Magyarság és Európát. Szerkesztőként 1939 februárjában lekezelő ismertetést közölt az Alsóvárosi búcsúról, Ormán Jánostól. Féja — tán önjelölt népvezérségét féltette — csak a Kisebbségben megjelenése után enyhült meg Németh László iránt. A Kelet Népe 1939. októberi számában Magyar vízválasztó címmel védelmébe vette a jobbról-balról támadott röpi- ratot, s ez lehetővé tette Németh Lászlónak a csatlakozást a Kelet Népéhez. 1938 júliusában tehát a Válasz előfizetői is a Kelet Népét kapják, amely vezető helyen közli Móricz Zsigmond Tiszta falvak című írását az Ormánságban tett téli útja tanulságairól. Móricz Zsigmondnak ez az első írása a Kelet Népében (és a Válásfs-ín is). Ugyanitt olvasható Juhász Géza Széchenyi és Kossuth című tanulmánya; a debreceni írónak minden bizonnyal ez a legjobb írása a lapban. Magyarország — proletárország? kérdi tanulmánya címével Kovács Imre. írása végén eljut annak követeléséhez, „hogy a proletárországból a ma7 Petőfi Irodalmi Múzeum, V. 4324/208/29. A levél szövegét pontatlanul közli K. Nagy Magda: A Válasz Bp., 1963. 250-251. old.-200-
