Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - Móricz Zsigmond, a Nyugat szerkesztője. Utószó. Egy levelezéskötet tanulságai

pedig átveszi azt a „testőrparancsnoki” tisztséget Babits mellett, mely Németh László kiválásával megüresedett.

Móricz „labdái” közé tartozik szívós és sikertelen kísérletezése az előfizetésszerző ügynökökkel. Nagyobb szabású vállalkozása volt az előadókörutakat felváltó Nyugat- Barátok Köre és ennek elágazásai. (Kötetünk legszebb dokumentumai közé tartozik a 280. számú jegyzetben kéziratból közölt Németh László-tervezet a Nyugat-Barátok Köre feladatairól. Ilyen lehetett az a megsemmisült levél is, amelyben Osvát Ernőnek bejelentette: „a magyar szellemi erők organizátora” szeretne lenni.)

A labda-metaforánál maradva: Móricz nem volt sikeres játékos. Remekül feladott labdáit többnyire mások juttatták célba. így járt a Nyugat-könyvek sorozatával.

A tervezett évenkénti tíz kötetből Móricz idejében hat jelent meg. Felsoroljuk az 1931-1933 között kiadott műveket és megjelenésük dátumát:

1. Móricz Zsigmond: Mai Dekameron — 1931. december 16.

2. Babits Mihály: Új Anthológia — 1932. április 1.

3-4. Pap Károly: Megszabadítottál a haláltól- 1932. december 1.

5-6. Kassák Lajos: Munkanélküliek — 1932. december 16.

7. Gelléri Andor Endre: Szomjas inasok — 1933. április 16.

8. Babits Mihály: Versenyt az esztendőkkel — 1933. június 16.

9. Karinthy Frigyes: Még mindig így irtok ti — 1933. október 16.

10. Nagy Endre: Öregek kalauza — 1933. augusztus 1.

11. Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig— 1933. november 16.

12-13. Babits Mihály: Elzapilóta — 1933. december 1.

A sorozat ezzel még korántsem ért véget. Gellért Oszkár — megvalósítva Móricz Zsigmond elgondolását — „...tizenkét esztendő alatt, 1933-tól 1945-ig, százöt könyvet jelentetett meg, külföldit és magyart vegyesen” - mondotta monográfusa, Borbély Sándor a Petőfi Irodalmi Múzeumban 1972. április 27-én rendezett Nyugat-konferencián.19

Mórica Zsigmond vetése

„Azt hiszem, a különösen veszedelmes úrifiúk közé sorolt. A Nyugatnál rajjal volt most az ilyen. O még nem ismert minket, nem tudta, milyen új találmányaink vannak, de féltette tőlünk a vetését" — olvassuk Németh László többször is idézett Móricz Zsigmond- könyvében.20 Volt mit féltenie. A továbbiakban felvázoljuk néhány Móricz-tanítvány portréját, azokét, akikre sorsformáló vagy -fordító hatással volt a Nyugat szerkesztés éveiben.

Gelléri, Pap Károly, Kodolányi

1932. november 19-én a Nyugat-Barátok Köre Irodalmi Szalonjában Móricz Zsigmond vezette be a Fiatal írók estjét: „Most egy éve készítettem nyomda alá egy kis könyvet, a Mai Dekameront. Ebben tíz fiatal magyar novellistát soroztam be, akkor is kijelentve, hogy még másik tízet lehetne fölvenni közéjük. Most még tovább megyek, s ebből a kötetből is csupán hármat emelek ki azzal, hogy a többi hétről ugyanolyan egészséges dolgokat tudnék elmondani, mint róluk. Ok azonban valószínűleg azért, mert egyénileg közelebb vannak hozzám, gyakrabban találkoztam velük, s így jobban megismertem egyénisé19 Vita aNjugatrvl. Szerk., sajtó alá rend.: Kabdebó Lóránt, Bp., 1973. PIM-NPI. 269.1.

20 I. m. 32.1.-191-