Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - Illyés Gyula és József Attila
anyám verses-kötet előfizetési ívét küldte el neki, önzetlenül. Természetesen megtalálható az említett kötet Illyés könyvtárában „...igaz szeretettel és barátsággal” ajánlva. A dátum: Pest, 1929. febr. Aláírás: Attila — s ez nagyon meleg baráti kapcsolatot jelez. Ugyanígy, csupán keresztnevével írta alá József Attila a Nem én kiáltó k-köttt 6. lapján olvasható Illyés Gyulának című verses ajánlását. Ez alatt nincs dátum, a megismerkedésük utáni napokra keltezhetjük, amikor már meg- és felismerték egymás rokonítható szándékait. A harmadik dedi- káció a Döntsd a tőkét-ben olvasható: „Illyés Gyulának barátsággal és szeretettel. Döntsd! Bp. 1931. márc. 21. József Attila”. Itt már teljes a névaláírás, a felkiáltójeles felhívás elvtársi, elvbaráti kapcsolatra utal. Figyelemreméltó, hogy a kötetet megjelenése napján adta barátjának József Attila. Illyés Gyula könyvtárában megtalálható még a Külvárosi éj, a Medvetánc és a Nagyon fáj-kötet is, immár dedikálatlanul. (A Flórának dedikált köteteket nem láttuk.) József Attila nehezen rekonstruálható könyvtárából eddig egyetlen dedikált Illyés-kötetet ismerünk, s ez az Ifjúság:, József Attilának a régi szeretettel, Illyés Gyula 1933. V.” Biztosra vesszük, hogy az ezt megelőző Illyés-kötetek dedikált példányai is megvoltak József Attila könyvei között. Visszakapcsolva most kettejük megismerkedéséhez, Illyés Gyula említi, hogy József Attila gyakran meglátogatta őt a Lehel út 26. szám alatti szoba-konyhás alkóvos lakásában. Sőt olyankor is elment, amikor csak Illyés édesanyját találta otthon; bögre kávéra, vajas kenyérre, jó szóra, pihenésre. Illyés Gyula szerint bizonyára saját ferencvárosi gyermekkorát, korán elvesztett anyját — a Mamát — vélhette felfedezni költőtársa otthonában. A látogatás kölcsönös volt. József Jolán szerint az ő Lovag utcai lakásuknak Illyés Gyula volt gyakori vendége, a híres rímjáték-szonettek Makaiéknál születtek. Illyés Gyula egy olyan alkalomra is emlékezik (1974. május 1-jén), amikor költőtársa a Zalán futása első sorát - „Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban” — a késel szó bicskád jelentését hangsúlyozva skandálta séta közben. Gyakran űztek ilyen agyakrobatikát! „Egyik napról a másikra változott meg ez a mindenki Attilája, ez a világ árvája. Vagy csak a mi kettőnk viszonyában lett hirtelen változás?” — kérdi Illyés idézett naplójegyzetében. Úgy véljük, a változás egy folyamat volt, és nemcsak József Attila változott meg. Első barátságos „viaskodásuk” Vágó Márta körül történt. Vágóékat is így Mártát is Illyés még Párizsból ismerte, eljárt hozzájuk Pesten is. József Attilát Komor András vitte fel először, 1928 elején. A történet közismert. Egy ízben négy fiatal író, Ignotus Pál, Illyés Gyula, József Attila és Komlós Aladár voltak Vágóék vacsoravendégei. Hazafelé megbeszélték, hogy bármelyikük szívesen feleségül venné Vágó Mártát. József Attila van erre leginkább rászorulva, ezért a többiek visszaléptek az ő javára. József Attila valóban szerelmes volt Vágó Mártába, de „osztálya elragadta tőle”. Az 1929 februárjában megjelenő Nincsen apám se anyám című kötetét mindenesetre Vágó Józsefnek, Márta apjának dedikálta. Illyés számára Márta szintén egy számba jöhető lehetőség volt: első kötetében, az 1928-as Nehé^fóldoen egy verset maga is Vágó Józsefnek ajánlott; igaz, Juvancz Iréneusz, későbbi felesége, Muca édesapja is kapott egy dedikációt. A „mérkőzés” következő menete Babits és a Nyugat körül zajlott. Tény, hogy az 1925-ig, tehát húszéves koráig Magyarországon élő József Attila már 1923-ban a Nyugat munkatársa lett, évekkel előbb, mint Illyés. Utóbbi Párizsból megtérve nekrológnak is beillő kiáltvánnyal búcsúztatja a húszesztendős folyóiratot (a Dokumentum 1926 decemberi számában), majd Füst Milán közvetítésével hamarosan maga is a Nyugat munkatársa lesz, előbb könyvbírálataival, majd verseivel. Illyés és József Attila 1928-ban fej-fej mellett haladnak a Nyugatban. Decemberben azonban sorsformáló események zajlanak le mind-176-
