Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - Illyés Gyula és József Attila
Illyés Gyula és József Attila* „Délután Dési-Huberéknél [...]. Új képeket mutat [...]. Az Illyés portrékat átdolgozta, az egyik különösen döbbenetes most. Attila került az ülő, kezében könyvet tartó Illyés mögé, esettségében felmagasló árnyék, a háttér tájkép, a tájból szivárog ki szinte, baráti együttes, de ugyanakkor lenge és mégis súlyos lelkiismeret.” Radnóti Miklós A mottóként választott 1940. december 29-i naplójegyzet folytatásában Radnóti Arany sorait idézi az Emlénjek III. részéből, megjegyezve, hogy „milyen zavartalan, vállalt viszony ez Petőfi s Arany között s mily zavaros ez.” Igen, József Attila korai halála után a legjobb kortárs alkotók is zavarosnak, tisztázatlannak érezték Illyés Gyula és József Attila kapcsolatát. Maga Illyés élete végéig viaskodott saját „emlényeivel”, és Illyés Gyuláné is megírta, közreadta József Attila- dokumentumait és — kommentárjait. Ismerve a két költővel kapcsolatos gazdag irodalmat és N. Horváth Béla összefoglaló esszéjét,* 1 úgy érezzük, még korántsem mondta ki az utolsó szót az irodalomtörténet-írás. Tanulmányunk kapcsolattörténeti kísérlet, mely az adott alkalom megszabott keretei között mintegy tézisszerűen mutatja fel kutatásunk eredményét. Köszönettel tartozunk Illyés Máriának néhány eddig ismeretien dokumentum megtekintéséért és Tverdota Györgynek értékes megjegyzéseiért és tanácsaiért. A XX. századi magyar költészet fő irányait reprezentálja e két költő életműve. Sorsuk is sok kapcsolódást, párhuzamot kínál. Illyés Gyula egy dunántúli nagybirtokhoz tartozó zsellérszálláson, Rácegrespusztán született 1902. november 2-án. Szülei szétköltözése után, 14 éves korától azonban Budapest egyik peremkerületében, Angyalföldön él. Édesanyja varrónőként keresi kenyerüket. József Attila eleve a város peremén, a Ferencvárosban született 1905. április 11-én. Apja elhagyja családját és a későbbi költő a mosó- nő-takarítónő-alkalmi munkás mama által biztosított lumpenproletár körülmények között szerzi meghatározó első élményeit. Mindkét költő belekezd az egyetemi tanulmányokba, de nem fejezi be azt. Ifjúságuk legfogékonyabb éveit Párizsban töltik, Illyés négy évet, József Attila egyet, de ő korábban Bécsben is él, és így németül is kitűnően megtanul. Mindketten korán eljegyzik magukat a munkásmozgalommal; Illyés egyenesen a várható letartóztatás elől menekült Párizsba, húszévesen. Illyés 1926 második felében jött haza, József Attila egy évvel később. A Simplon kávéházban találkoztak, közvetlenül ezután, és József Attila Illyéstől tudakozódott a hazai viszonyokról. Illyés vidám, bőbeszédű, a gátlástalanságig magabiztos huszonéves fiatalemberre emlékezik, aki rögtön az elején megkérdi: Hol lehet itt mecénást szerezni?”2 Illyés, ha nem is azonnal, jó fél év múlva, 1928 májusában megpróbált segíteni: „Kedves Elza, mint korunk egyik maecénásnéjához fordulok magához, szívemből ajánlván gyönyörűséges barátom, József Attila előfizetési ívét. [...] Ritkán jelenik meg oly tökéletes verskötet, mint ez.” A címzett Adler Elza, aki — egy másik levélből tudjuk — egy évvel korábban a Dokumentum-estek jegyeinek eladásánál volt Illyés segítségére. Most a Nincsen apám se * A 8. Nemzetközi Finnugor Kongresszus (Jyväskylä, 1995. aug. 10-15.) készült előadás. 1 Két költőről. Illyés Gyula és József Attila kapcsolatának történtébeţ. Jelenkor, 1991 /9. sz. 2 NB: Illyés saját magát is kitűnően menedzselte. Gondoljunk a Csécsy Imréhez, Imrédy Bélához és nem utolsó sorban Babits Mihályhoz fűződő kapcsolatára.-175-
