Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - József Attila könyvtárából. Margójegyzetek Mehring Marx-életrajzához
Margójegyletek Mehring Marx-életraj^áho% A Népszabadság 1977. április 3-i számában hírt adtam József Attila magyar nyelvű Tőkekötetétől, a Kapital 1921-es Guth Antal-féle fordításáról. A kötet — címlapján a költő aláírásával, a könyvben pedig aláhúzásaival és jegyzeteivel — minden bizonnyal a szemináriumvezető József Attila fontos munkaeszköze volt. Hasonló mű, József Attila könyvtárának Mehring-kötete felbukkanásáról számolhatok be most. A korabeli legjobb, legalaposabb Marx-életrajz pontos címe: Franz Mehring: Marx Károly élete. Fordította: Rab Pál, mint tudjuk, írói álnév; Ágoston Péter, a Tanácsköztársaság emigrációban élő külügyi népbiztos-helyettese e néven publikálta Magyarországon a marxizmus klasszikusainak műveiből készült fordításait. A könyv címlapján József Attila jól ismert, fekete tintával írt lendületes aláírása igazolja a költő tulajdonjogát. Ebből arra következtethetünk, hogy a könyvet 1932 előtt vásárolta; a későbbi években ugyanis önálló, Szántó Judittal közös lakása volt, s már nem kellett ex librist pódó aláírásával jelölnie könyveit. Az 573 lapos könyvben, melyről eddig sejtésszerűen se volt tudomásunk, mindösz- sze egy bejegyzést, lapszéli jelölést találunk a 12. oldalon. Mehring az életrajz első fejezetében tizenhét éves koráig, érettségi bizonyítványának megszerzéséig mutatja be Marx gyermek- és ifjúkorát. Olvassuk el az utolsó bekezdést, mert ennek egyik mondatát — az ifjú Marx vizsgadolgozatából vett idézetet — jelölte meg a költő. „A tulajdonképpeni vizsgán különös nehézségei voltak a hittannal s történelemmel. A német dolgozatában azonban említést érdemel egy gondolat, amelyet a vizsgáztató tanárok már »érdekesnek« találtak s amelyet mi még érdekesebbnek kell, hogy találjuk. A föladat ez volt: milyen pályát válasszon az ifjú. A bírálat szerint a dolgozat nagyon gazdag gondolatokban, igen tervszerűen van beosztva, de a szerző itt is beleesik rendes hibájába, amelynél fogva túlságosan keresi a ritka s képletes kifejezésmódot. Ezután szó szerint idézi ezt a mondatot belőle: »Nem áll módunkban mindig azt a hivatást választani, amelyre tehetséget érzünk; a társadalomban való viszonyaink bizonyos tekintetben már megkezdődtek, mielőtt mi őket megválasztani képesek vagyunk«. Ez annak a gondolatnak a fölvillanása volt az ifjúban, amelynek teljes kifejtése a férfi halhatadan érdemévé lett.” Feltételezem, hogy József Attila 1931-ben, a munkásmozgalomban való legaktívabb részvétele idején olvasta a Marx-életrajzot. Ekkor már több mint hat éve eltanácsolta „az egyetem fura ura”. Tanulmányainak bécsi, párizsi, majd pesü folytatására tett kísérletei nem jártak sikerrel. Pedig a költő, 1937-es önéletrajza szerint is, tanár szeretett volna lenni. „Elhatároztam, hogy végképpen író leszek, és szert teszek olyan polgári foglalkozásra is, amely szoros kapcsolatban áll az irodalommal” — írja a Curriculum vitae-bzn, melynek következő mondataiban próbálkozása buktatóiról vall. Minden bizonnyal a szegedi kudarcra is gondolt, amikor megjelölte a pályakezdő Marx szavait. Úgy vélem, hogy a Marx-idézet belejátszott az egyik legismertebb József Attila- költemény, az Eszmélet megformálásába is. Idézem a vers IV. szakaszának méltán híres sorait: József Attila könyvtárából-161„Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ,
