Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - József Attila könyvtárából. Egy filozófiaitanulmány
Egy filo^ófiatanulmány J ózsef Attila könyvtáráról 1976-ban tanulmányom jelent meg az Irodalomtörténeti Közleményekben. Száz könyvről sikerült kimutatnom, hogy kétséget kizáróan József Attila tulajdona volt. A száz közül tizenhatba a költő beírta a nevét; aláírása Szántó Judittal közös lakásai előtt ex librist pótló jellegű volt. (Erre azért volt szükség, hogy könyvei a rokonok és barátok könyvtárában el ne keveredjenek...) Tanulmányom megjelenését követően Scheiber Sándor, a jelen hebraista tudós felhívta a figyelmemet egy nála levő, címlapján ugyancsak a költő aláírásával megjelölt könyvre. Rickert Henrik: Kultürtudomány és természettudomány című filozófiai tanulmányára. A Posch Árpád által lefordított 135 lapos könyvet a Franklin Társulat adta ki 1923-ban, az Ember és természet sorozat 3. darabjaként. Az úgynevezett badeni iskolához tartozó újkantiánus német filozófus, Heinrich Rickert (1863—1936) könyvét minden bizonnyal 1924 őszén, első éves szegedi egyetemi hallgatóként vásárolta József Attila. Szegedre érkezve ugyanis, már 1924. október 10-én lelkendezve írta nővérének, Jolánnak: „Az egyetlen elsőéves vagyok, akit Bartók profesz- szor felvett filozófia szemináriumába!” Beszámolt tantárgyairól is. A filozófiáról a következőképpen: „Az ítéletről szóló tan h. 3 ó.; Az erkölcsfilozófia tört. h. 2 ó.; Filozófiai gyakorlatok (szeminárium) h. 2. ó. ossz. 7 ó.” Az ifjú költő tehát - egyetemi indexe tanúsága szerint is — heti hét órában hallgatott filozófiát Bartók Györgytől, a Ferencz József Tudományegyetem filozófiaprofesszorától! Bartók György professzor 1970-ben elhunyt. Halála előtt egy évvel felkerestem budai, Borbolya utcai otthonában, ahol — negyvenöt év távlatából — így emlékezett neves tanítványára: „József Attila azzal állított be hozzám [...], hogy szeretne beiratkozni Filozófiai gyakorlatok című szemináriumomra, Szegedre is ezért jött. Hosszasan elbeszélgettünk, eleinte úgy találtam, korai volna még a felvétele, mert csak az érettebb, harmadnegyedéves hallgatók rendelkeznek kellő filozófiai ismeretekkel. József Attilának is nagyobb tárgyi tudásra lett volna szüksége, ám látszott, hogy komolyan érdekli a filozófia, hát felvettem.”1 Nagy szó volt ez a tizenkilenc éves fiatalember számára, mert Bartók professzor csak 2-3 hallgatóval foglalkozott szemináriumain — természetesen a legjobbakat válogatva ki a jelentkezők közül. József Attila a nővérének írt levélben jogosan dicsekedhetett! József Attiláról írott biográfiája második kötetében Szabolcsi Miklós részletesen tárgyalja a költő szegedi egyetemi tanulmányait. Bartók György szemináriumáról a következőket mondja: „Philosophiai gyakorlatok címen valószínűleg azt ismertette, amit A Philosophia lényege című műben kifejtett.”2 Érdemes belelapoznunk Bartók professzor 1924-ben Szegeden kiadott könyvébe. Három helyen is hivatkozik Heinrich Rickertre. így a könyv 94. és 95. lapján idézi Rickert System der Philosophie — Erster Teil. Allgemeine Grundlegung der Philosophie című 1921-ben kiadott művét, a 106. lapon pedig híres értékelméletét: „Itt jegyezzük meg, hogy az érték József Attila könyvtárából 1 Ország-Világ, 1969. május 28. 2 Érik a fény. 1977. 61.1.-158-
