Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

József Attiláról - József Attila és a Bartha Miklós Társaság 1928-1930

A Vigadó-beli ünnepélyről írt beszámolók érdekessége, hogy a Pesti Napló és a Magyar Hírlap tudósítója szerint József Attila elszavalta Meghalt? című költeményét.33

A Népszava tudósítását idézem: „Az intellektuális fiatalság Bartha Miklós Társasága és más egyesülései vasárnap este a Vigadóban tartott ünnepségen is hódoltak a költő emlékezetének. Az ünnepség műsora: a világnézetétől megtisztított Adj. Mi volt ez? A hatóság volt tapintatlan, vagy az ifjúság tapintatos? Ez az ifjúság egyébként három csoportra oszlott: az egyik az önképzőköröktől a Petőfi Társaság felé lendült (Vajthó László bevezető beszéde), a másik a fasiszta-nacionalista forradalmiság ködében tévelyeg (Féja Géza különben színes emlékelőadása), a harmadik a mi szívünkből, a koldusok és rabszolgák szívéből megszólaló hang (József Attila szép, mély és bátor verse, amelyet a Népszava mai száma közöl).”34

Ez a szép, mély és bátor vers az Adj emlékezete. A vers címét József Attila Féja Gézától kölcsönözte, a nyomtatott meghívó - melynek költségét egyébként a költő által eladott Ady-szobor árából fedezték - 8. pontja ugyanis: ,földj emlékezete. Tartja: Féja Géza.” A 9. pont: „József Attila saját versét mondja el.”

Az Előőrs anonim tudósítása dicséri Féja Géza előadását, mely „a magyar ifjúság teljes Adyját állította a hallgatóság szeme elé”, a többi szereplőről is van véleménye, de József Attila versét meg sem említi.35 Erre két oka is lehetett: a Féja Gézától bizonnyal az utolsó pillanatban kölcsönzött verscím és az, hogy a költeményt már a Népszava közölte.

Az ünnepély programjában Raith Tivadar verse és Kodolányi János Adj szobra című előadása is szerepel. Mindkettő elmaradt. Kodolányi — Könyves Tóth tudósítása szerint — azért nem jött el az ünnepélyre, mert internacionalistaként nem tudta elfogadni a Himnusz és a ^KPZat eléneklését.36

Somody Pál későbbi visszaemlékezése szerint a Vigadó-i est szünetében József Attila arra kérte őt, hogy dedikálhassa számára Ady Lőrincnével Csorba Géza Ady- szobrának a szereplők számára korábban már aláírásával ellátott fényképét. Mivel Ady édesanyját körülállták tekintélyes hódolói, a dedikációra nem kerülhetett sor, József Attila nagy szomorúságára.37

Pedig az Adj emlékezete költője megérdemelte volna az ajánlást.

Szabolcsi Miklós ünnepi ódaként interpretálja az Ady emlékezetét. Elemzésével egyetértve mondom, hogy a „Földmívesé lelke” Szabó Dezsősen hangzó szavaival — a két évvel korábbi Ifjú szivekben élek röpiratot is idézően — a parasztságra testálja Adyt. A „hárommillió koldus” Oláh Gábor szállóigévé vált könyveimének művészi versbeemelése, a befejező sorok — „eke hasít barázdát uj húsában, / mert virágzás, mert élet és örök” — engem a totemáldozatra emlékeztetnek. Valóban, a barthás ifjúság számára Ady 1930-ban már maga a megtestesült Ige. Az utolsó sor továbbá szinte szó szerint egybevág az Ifjú szívekben élek című Ady-vers befejezésével.

33 L. a lapok 1930. márc. 25-i tudósításait.

34 A munkásság és az ifjúság zarándoklatja Ady Endre síijához - Ady Endre síremlékének fölavatása — A szpdáldemokrata párt gyászünnepsége. Népszava, 1930. márc. 25. 7—8.1.

35 A magyar ifjúság Ady-ünnepe. Előőrs, 1930. márc. 29. 3. 1.

36 L. a 32. jegyzetet.

37 Somody Pál - Könyves Tóth Kálmánnak. Bp. 1954. szept. 4-5. Özv. Könyves Tóth Kálmánné tulajdona.-131-