Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

József Attiláról - József Attila és a Bartha Miklós Társaság 1928-1930

adóját is. Vajon József Attila belépett-e a Magyarországi Földműves és Munkáspártba? Nem tudjuk. A kongresszus mindenesetre elmaradt: a hatóságok nem engedélyezték.

Az év folyamán egyre több szigorúan bizalmas jelentés említi, hogy a Bartha Miklós Társaság prominens tagjai, elsősorban Fábián Dániel, más egyesületekbe, társaságokba is belépnek, így próbálják saját hatókörüket kiszélesíteni. Fábián Dániel például 1929 őszén — korábbi néhány cikke után — a Föld Népe rovat szerkesztője lesz az Előőrsben, májusban a Századunk közli tanulmányát Oláh György könyvéről 3.000.000 koldus címmel; mintegy József Attilától véve át a stafétabotot, akinek utolsó írása 1929 márciusában jelent meg a polgári radikálisok folyóiratában. Fábián 1929 szeptemberében az ugyancsak októbrista fogantatású Magyar Fábiánus társaságba is belép, s mindjárt a választmány tagja lesz, néhány más BMT-beli társával, így Kodolányi Jánossal együtt...9 10 József Attila kétségkívül életrajzi okokból maradt el a Századunktól, körülbelül ugyanakkor, amikor az utolsó levelet kapta a tőle eredményesen eltávolított Vágó Mártától.

A Bartha Miklós Társaságban azonban bizonyára többször is megfordult, így a májusi vitaesteken, bár szerepléséről nincs adatunk. Az ekkori jelentések a BMT-ről őt, Illyést és a náluk radikálisabb Kodolányit baloldali elkötelezettségű BMT-tagokként említik.

Közben a BMT, nem mondva le az önálló folyóirat alapításának kezdettől meglévő tervéről, az év második felétől negyedévenként megjelenő röpiratokát adott ki, Új Magyar Föld címmel. A cím kétségtelenül a februári Magyar Föld-estre utal, az Flőörs május 25-i száma szerint „Megjelenik június első hetében Magyar Föld címmel a Bartha Miklós Társaság röpirata, amely a legkiválóbb fiatal írók és publicisták műveit tartalmazza és jelzi az egyesület állásfoglalását ideológiában, társadalom- és kultúrpolitikában.” A június 1-jei szám, azonos szöveggel már az Új Magyar Földet hirdeti.

Az Új Magyar Föld első száma Lakatos Péter Pál szerkesztésében 1929. július- augusztus-szeptemberi időhatározással jelent meg. A Budapesti Királyi Ügyészségen 1929. jún. 20-án lett bemutatva.111 Az első kritika A Toll június 30-i számában valószínűleg Zsolt Béla írása. Konklúziója: „ebben a kis füzetben vívódik az értelmesség, a tanultság, a nyugati orientáció azzal az ellenforradalmi fuvallattal, mely ezeket a fiatalembereket még fogva tartja.”11 12 A kötet tanulmányaiból valóban levezethető ez az értékelés, de nem a versekből. Illyés és József Attila kötetben már megjelent verseikkel vesznek részt. Utóbbi költészetét a Megfáradt ember és az Istenem című korai költeményei képviselik.

József Attila 1929. szeptember végétől október 18-ig Balatonlellén pihen, a MABI szanatóriumban. Ezeket a heteket nevezte el Macht Ilona Egy szerelem utókezelésének32 Bizonnyal ezért hiányoznak írásai az Új Magyar Föld második számából (1929. okt.-dec.). Eredeti írást nem adhatott, régebbi verseivel pedig már bemutatkozott az első számban.

Közben sor került a Bartha Miklós Társaság újabb nyitási kísérletére. 1929 októberére Ifjúsági parlament összehívását tervezték, a régi Képviselőházban. A szeptemberi előkészítő tárgyalásokra csehszlovákiai magyar egyetemi hallgatók, köztük sarlósok is érkeztek. Október elsején a jobboldali egyetemi diákszervezetek képviselői megfenyeget9 A Magyar Fábiánus Társaság tisztikara. OSZK Fond 71/55/6.

10 Lengyel András szíves közlése.

11 Fából vaskarikát csinálni, ez bár reménytelen igyekezet, mindenesetre vágyat jelent a vaskarikára. A Toll, 1929. jún. 30. 5-6.

12 Macht Ilona: Egy szerelem utókezelése. Ismeretlen fényképek üzenete József Attila balatonlellei napjairól. Új írás, 1980. 4. sz. 34-40.-125-