Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

József Attiláról - József Attila és a Bartha Miklós Társaság 1928-1930

ték őket, hogyha összeül a parlament, 400 tagtársuk fokossal veri szét a magyar ifjúság egészének teret kínáló fórumot.13 Az előkészítő tanácskozások néhány hetes szünet után folytatódtak. November 7-én megalakult a konzervatív diákságot koordinálni kívánó Wesselényi Reform Klub, ugyancsak a BMT kezdeményezésére. Az Ifjúsági parlament előkészítő üléseire őket is meghívták. November 12-én Budapestre érkezett Balogh Edgár és a Múzeum kávéházban részt vett az előkészítő bizottság ülésén. Másnap este egy tabáni kocsmában Fábián Dániellel és József Attilával találkozott; felkérte őket, hogy állítsanak össze a Sarló számára egy szociográfiai kérdőívet, falukutató útjaik tudományos színvonalának emelésére.14

1929. december 15-én a Bartha Miklós Társaság megtartotta első Országos Kongresszusát. A társaság vezetőinek egy része, így Fábián Dániel és Könyves Tóth Kálmán programként jelölte meg a tudományos szocializmus vizsgálatát. (NB. A BMT 1925-ös alapszabályában még az internacionalizmus és a zsidókérdés elméleti tanulmányozását tűzte ki céljául.) A kongresszuson József Attila valószínűleg nem vett részt, a fennmaradt jegyzőkönyv nem említi, míg például Lakatos Péter Pál és Féja Géza felszólalását rögzíti.15 Fábián Dániel új világnézeti elvei, csatlakozása a Fábiánus Társasághoz a jobboldali sajtó heves reagálását vívták ki, a Nemzeti Újság szerint a BMT ezáltal méltatlanná vált névadójához és helyesebb, ha Jászi Oszkár Társaságként szerepel a továbbiakban.16

Bár Fábián Dániel védekező-magyarázó nyilatkozatát még lehozta az Előőrs december 21-i száma, a Kongresszus körüli botrány és Fábián új nézetei miatt Bajcsy- Zsilinszky nem támogatta tovább. Utolsó írása 1930. január 4-én jelent meg az Előőrsben. József Attila, aki 1929. november végén lett az Előőrs belső munkatársa, 1930 januárjában szintén meg kellett váljon a hetilaptól. Utolsó névvel, azaz monogrammal jelzett írása

1930. január 11-én jelent meg az Előőrsben (Bethlen István c. verse).17

5. Új Magyar Föld és — néptelen szavak

Az Előőrs december 21-én közölte a költő bírálatát az Új Magyar Föld 2. számáról, amely 1929. november 19-én jelent meg, Simon Andor szerkesztésében.18

A bevezetőben idézi Féja Gézát, Fiatal napok című tanulmányából: „most már a kultúránknak adatott kijelentő mondatok jönnek”. Ehhez hozzáfűzi, hogy „Szavakkal valók ezek a kijelentő mondatok és fogalmakkal...”. Bírálatában, mely az általa írtdegjobb kritikák közé tartozik, céljául tűzi a szó elválasztását a fogalomtól.

„Eszmevivők tárulkozása ez a füzet és voltaképpen a legközvedenebb gondolata ama komp-népnek, amely immár virágos szigetként megállapodni akar” — utal Ady Endre híres kompország-metafórájára.19 Ezután néhány tanulmány bírálata, ismertetése, idézetek

13 L. az Ifjúsági Parlament történetéről készült 1929. nov. 29-i szigorúan bizalmas jelentést, OL K 149-7- 2445/26-29. Vö. Asztalos Miklós: Az ijjú nemzedék új arca. Széljegyzetek az ifjúságiparlament margójára. Új Magyar Föld II. sz. 1929. okt.-dec. 4-12.

14 Balogh Edgár: Tabáni találkozón József Attilával. Igaz Szó. 1963. jan. 99-101.

15 L. OSZK Fond 71/46/7-8.

16 Nemzeti Újság, 1929. dec.17. 4.

17 L. a 3. sz. jegyzetet.

18 József Attila: Új Magyar Föld- néptelen szavak. A bartha Miklós Társaság röpiratához Előőrs, 1929. dec. 21. 23- 24. L; JAOM III. 41—45. és 295—296. A röpirat megjelenésének dátumáról 1. a 10. sz. jegyzetet.

19 Ady Endre: Ismeretlen Korvin-kódex margójára. L. - Publicisztikai írásai II. Bp., 1977. 214—220.1. Vö. Féja Géza: Njirv József. Előőrs, 1929. máj. 4. 3.1.-126-