Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)

ADY ENDRÉRŐL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Kardos Lászlóval

s attól fél, hogy már nem is fogja soha elolvasni. Egy napra rá meghalt Pali. A temetésre már nem mehettem ki.

Akkor engem elvittek nninkatáborba, onnan átszöktem az oroszokhoz, és hazakerültem ó'sszel, tehát májustól novemberig nem voltam otthon. S aztán kineveztek engem a következó' év márciusában a minisztériumba, és április 10-én feljöttem a kormányhoz, és a Kultuszminisztériumban dolgoztam. Kérem szépen, egyszer jövök el a Kultuszminisztériumból, a postás átad nekem egy levelet, egy ajánlott levelet, az utcán kibontom, és látom, hogy a Gulyás Pali levele. Valahogy így hangzik: „Kedves Lacikám, ti most nagyon nehéz helyzetben vagytok, nekem is alig van több, mint kenyér, de amim van, azt megosztom veletek, és gyertek rögtön hozzám.” Ez ilyen levél volt. A felesége Pali irományai között találta. Kórházba vitele eló'tt írta.

Vezér: Ne haragudjon ránk, hogy ilyen szomorú emlékeket elevenítettünk fel, nagyon köszönjük. 1

1 Ady Lajos: Ady Endre. Amicus, Budapest, 1923.

2 Kardos László: A huszonegyéves Ady Endre. Kner, Gyoma, 1922.

3 Kardos Pál: A debreceni Ady Társaság húszéves története. 1927—1947. Debrecen, 1947.

90