Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)
JÓZSEF ATTILÁRÓL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Fábry Zoltánnal
nehéz időkben, 1931-ben az én leveleim tartották benne a lelket. Hát, ezt ő mondta, hogy így van-e tényleg, nem tudom. És akkor kezdtük hozni ezt a moszkvai platformot Az Útban:1 És erre válaszolt József Attila, és ez az a bizonyos híres levél, amit nekem akkor írt, és ami aztán most a Tudományos Akadémiánál van.6 Vezér: Hogy került oda? Szántó Judit küldte el? Fábry: Nem, az Akadémia kérte. Vezér: Értem. Fábry: Szóval én, mikor 1948-ban itt megindult az Új Szó, az első dolog volt, hogy megírtam ezt József Attila szlovákiai emlékei címmel. És erre figyeltek fel Magyarországon rám, mert sokan tudták, például Ily- lyés Gyulától, hogy ki vagyok, de sokan nem. Ki lehet az, aki ilyen fontos levelet kapott József Attilától, ugye? Úgyhogy én még köszönettel is tartozom szegény József Attilának, hogy ő vezetett be a magyarországi érdeklődésbe. Vezér: On az eredetit küldte az Akadémiának? Fábry: Nem, az egy gépelt levél. Csak az aláírása... Vezér: És az eredetit? Fábry: Hát az eredetit, azt is az Akadémiának adtam. Az Akadémia kérte, és erre elküldtem nekik. Vezér: Na most, itt az a furcsaság van, hogy a József Attila gépével van lemásolva. Fábry: A gépével van írva, mert a többi levél is ugyanolyan volt, szóval egész biztos, hogy az ő levele. Mert a nem közölt versek ugyanazzal a géppel vannak írva. Vezér: Értem. Viszont ezen nincs eredeti aláírás. Fábry: Nincs, mert... Vezér: Csak egy „J” van. Fábry: Igen, igen. Szóval ez volt az. Vezér: Értem. És Attila többi levele? Fábry: Mind gépelve volt. Vezér: És azok, hogy... Fábry: Én menekítettem a leveleket. Vezér: Igen? 243
