Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)

JÓZSEF ATTILÁRÓL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Fábry Zoltánnal

mondom: „Mert én 1918 óta, mióta az első világháborúból mint hadnagy hazakerültem, TBC-vel bajlódom, és az orvosok szerint ez tart engem életben.” És akkor odafordul a helyi németekhez: „így van?” „Igen.” Szóval így menekültem meg harmadszor vagy negyedszer. Azért írtam meg a Palackpostában, hogy talán szégyellem is magam, mert ilyen szerencsésen megúsztam és ugye, mennyi-mennyi más, és hány, vagy hetvenkét magyar írótársam milyen más sorsra jutott.

Vezér: Egy kicsit térjünk még vissza oda, ahol a magyarországi írókkal, a Sarlósokkal jöttek meghívásra felolvasni, Móricz például, került-e magával valamilyen kapcsolatba?

Fábry: Nem, akkoriban nem. Sói, én akkor, miután még nem a Sarlósok, hanem még az úgynevezett cserkészmozgalmak meg ilyenek voltak, én nagyon írtam ezek ellen, sőt, figyelmeztettem Móriczot a Reggelben — ezt se lehet megszerezni, Varga Kálmán is kereste már, nem lehet megtalálni —, Móricz Zsigmond vagy Zsiga bácsi címen.4

Vezér: Azt írta.

Fábry: Ezt. Egy ilyen címen írtam egy nagy, egész oldalas cikket. Szóval figyelmeztettem ó't az ő forradalmi múltjára, és a Magyarországra, akkoriban volt a Nyugat szerkesztője volt és a többi. Viszont éppen Móricz Zsigmonddal kapcsolatban csináltam egy nagy lapszust, amikor az Uri murii is mint dzsentriskedést értékeltem, úgyhogy ez volt életemnek a szégyenfoltja. Ugye, éppen Móricz Zsigmonddal szemben így tévedni. Aztán az egész életemben mást sem csináltam, mint jóvá akartam tenni ezt a hibát.

Vezér: József Attilával hogyan került kapcsolatba?

Fábry: József Attilával úgy volt, hogy amikor megjelent a Döntsd a tőkét..., akkor írtam egy ilyen első meglátó cikket Az Útba, és erre elkezdtünk levelezni, és ő küldött verseket Az Liba. Sajnos csak egy jelenhetett meg, a Lebukott, annak is az utolsó strófáját törölte a cenzúra. Úgyhogy a többi azután nem is jelent meg. Akkor nem tudtam József Attilának megmagyarázni, hogy nem tőlünk függ, hogy megjelenik vagy nem. Borzasztó dühös volt, hogy ő akkor nem küld több verset, akkor megszakítja a kapcsolatot, meg így, meg úgy, pedig Szántó Judit, mikor egyszer itt járt, akkor azt mondta, hogy azokban a

242