Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)
JÓZSEF ATTILÁRÓL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval
Cs. Szabó: Nézze meg az évszámot: 1953. Ez volt az első könyvem, amely megjelent külföldön. Csak részben az enyém, nagy részét a magyar költők írták Aranytól Weöres Sándorig és Pilinszky Jánosig. Pilinszky a kötet zárója, ő az utolsó költó', akinek a versét fölvettem. A könyv keletkezéséről a következőket mondanám: még Olaszországban éltem, Firenzében és Rómában fölváltva, amikor a Rómában alakult kis katolikus kiadóvállalatnak, az Anonymusnak az a gondolata támadt, hogy magyar verseket kellene a szétszórt magyarok kezébe adni. Teljesen el voltunk vágva Magyarországtól, könyvforgalom nem volt, versekhez nem lehetett hozzájutni. Az érdekes az, hogy 1950-ben, amikor én Olaszországban éltem, és ez a terv megszületett, még nem létezett olyan ökumenikus szellem, mint ma. Ennek ellenére egyhangúan úgy határozott a kiadóvállalat igazgatósága, élén Békés Gellért bencéssel, hogy egy református emberre bíznák ennek a könyvnek a szerkesztését és megcsinálását. Közben átköltöztem Angliába, meghívott az angol Rádió. Itt láttam neki. Es akkor döbbentem rá az iszonyú nehézségekre. Kevesen voltunk idekinn, magyar könyvtár nem volt. Én elvesztettem teljes könyvtáramat, egy magyar könyvem sem volt. Kezdtem a British Museummal, és itt ért a meglepetés. A British Museum régi magyar anyaga csodálatos volt. Egy példát hozok fel. A Vörösmarty-jubileum idején csináltak egy kis kiállítást a VII. Edward-teremben, azt szokták fölhasználni alkalmi kiállításokra. Elképedve láttam, hogy székesfehérvári első kiadások szerepeltek a tárlóban. Ott voltak üveg alatt. De az új anyag elakadt a századfordulónál; azóta teljesen orvosolták. Nagy érdeme van ebben a most Amerikában tanító Czigány Lórántnak. Czigány Lóránt évekig dolgozott a British Museumban, és ő gondoskodott arról, hogy a magyar anyagot, az utolsó harminc-negyven év anyagát pótolják. Olyan mértékben pótolták, hogy azt hiszem, a Széchényi Könyvtár, és mondjuk az Egyetemi Könyvtár után a leggazdagabb magyar anyag a British Museumban van, modern anyag is, egészen máig. De ez nem volt így akkor, amikor én ezt a könyvet csináltam. Átmentem a Szláv és Kelet-európai Intézetbe, amely az angol 230
