Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)
JÓZSEF ATTILÁRÓL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval
arról, hogy igazán nagy volt. A fiatalkori tanulmányai, az Irodalmi problémák hatalmas jelentőségű volt a mi életünkben. 1917-ben jelent meg, ha jól emlékszem.5 Alakított bennünket. De például Az európai irodalom története, amely körül annyi legenda szövődött, amelyről olyan tisztelettel, áhítattal beszélnek Magyarországon, nem jó könyv, és Németh László volt az elsők egyike, aki ezt bátran kimondta. Azóta megtudtam, hogy ezt egy másik Németh, az én szívemhez nagyon közel álló Németh Andor is megírta, pedig egyébként nagyon tisztelte Babits Mihályt. Szóval, nézze, beszéljünk egészen őszintén. En megszoktam idekint annyi év alatt, hogy a tisztelet, az áhítat nem zárja ki a szabad szót — úgy értem, a szabad kritikát —, azt, hogy a legnagyobbakról is megmondjuk, mik a hibáik, mik a bajaik, hogy halandók, hogy esendők, hogy végesek; valamennyien azok vagyunk. És megszoktam idekint azt is - Franciaországban nem annyira, de Angliában ebből a szempontból kitűnő a helyzet —, hogy senki sem szobor. Babits sem szobor, Ady sem szobor az én szememben. Folyton olvasom őket, egy életen át kísértek, de nem mint szobrok, hanem mint emberek, akik óriási művet alkottak, és abban a műben vannak hibák. Vezér: Maga elsősorban a Nyugati« írt, ugye, a két háború között? Cs. Szabó: Elsősorban a Nyugatba, és a folytatásába a háború alatt, a Magyar Csillagba. De nagyon szerettem Kaczér bácsi kicsi lapját, A Tollai. Vezér: Maga írt A Tollia? Cs. Szabó: 0, hogyne, rendszeresen. A Bucsinszky kávéházban megjelent Kaczér bácsi, megállt az ember előtt, már az asztal előtt, meghajtotta magát, és azt mondta: „Tessék nekem valami szépet írni.” És az ember összeszedte minden erejét, hogy Kaczér bácsinak újon valami szépet. Ismeri az anekdotát róla? A Bucsinszky kávéházba bemegy Kaczér bácsi, és ott ül Jézus Krisztus. Kaczér bácsi odamegy, megáll az asztal előtt, és azt mondja: „Mester, a Hegyi beszéd remek.” Vezér: En ezt olyan változatban ismerem, hogy odamegy József Attilához: „Mit ír, József úr? ” — kérdezi. Mire Attila azt mondja: „Egy verset. ” „Nagyon szép lesz, József úr.” —feleli Kaczér bácsi. 227