Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)
LUKÁCS GYÖRGYRŐL ÉS A VASÁRNAPI KÖRRŐL - Beszélgetés Hauser Arnolddal
tói, ami Oroszországban folyik. De hát ezt nem mondhattam utóvégre, én az állami rádión keresztül beszéltem, és tapintatosnak kellett lennem, csak úgy lehetett a beszélgetést ezen a nívón folytatni. Aki nem tartotta szem előtt, hogy ennek a diskurzusnak civilizált formában kell lefolyni, az elrontotta volna ezt az egész dolgot rögtön az elején. A második mondatnál kénytelen lett volna a vita vezetője félbeszakítani a beszélgetést. Ezt egyikünk sem akarta. Vezér: Engedjen meg egy kérdést. On személy szerint a munkájában mit köszönhet Lukácsnak, hol hatott a legmélyebben az ön gondolkodására Lukács? Hauser: Nem tudom megmondani, hol nem. Mindenben, lényegében. Persze nagyon sok az eltérés közöttünk. A fo, amit neki köszönhetek, hogy a materiális és a szellemi világ nem két egymástól elkülönített világ, hanem egy egységes világ, és hogy bármit csinálunk, mi ugyanazt csináljuk. Akármit csinál az ember: a praktikus élet, a művészet és a filozófia, mindennek egy centruma van, az ember, ugyanaz az ember, mint művész, mint postakihordó, vagy mint utcaseprő, vagy mint családapa, vagy mint községi választó, vagy akármit csinál. Van egy magva az embernek, egy társadalomnak, egy osztálynak, és abból kifolyólag gondolkozik, alkot, munkálkodik, törekszik, reménykedik, érez, és így tovább. Mi mindnyájan az osztályhelyzetünknél fogva vagyunk determinálva. Ahhoz az osztályhoz tartozunk, amelybe vagy belenőttünk, vagy beleeresztettük a gyökerünket. Annak az osztálynak az ideológiájából kifolyólag gondolkozunk és alkotunk és vagyunk. Ez természetesen Lukács-marxista tan, de hogy ezek a marxi dolgok nagyon mélyen jöttek be, az mégiscsak Lukács keze nyomán történt. Őneki ebben óriási közvetítő’ szerepe van, az, hogy folytonosság van, hogy a marxi hagyaték termékeny talajra hullt bennünk, és tovább hoz gyümölcsöt Ez Lukács történeti hivatása. Ő egy kimondhatatlan szellemi kapocs Magyarország fejlődésében. Ha Magyarország szellemi fejlődésében ő nem volna benn, akkor nem volna folytatása annak a hagyománynak, amelyen a hegeli filozófia és a marxi tan alapul. Azt ő közvetítette a jelen Magyarország számára. Az egész fiatal generáció mindezt neki köszönheti, szellemileg 117
