Nagy Csaba (szerk.): Párizstól Pocsolyavárosig. Bölöni György és Itóka levélnaplója, 1906-1912 (Budapest, 2005)

Levelek

Az öreget én vezetem, mint egy gyermeket, bízik bennem nagyon, talán mert gyámoltalanul őszintének és egyszerűnek lát. A mi jó Couchoud barátunk is éppen ilyen, mint mi - az öreg Révész francia kiadásban. Szép, egyszerű, intim életet élünk.

Bp., április 15.

Anatole France pesti útjának dolgában Jászi Oszkárral beszéltem, pár nap múlva ad végleges választ. Még beszélek másokkal is, biztos, hogy meg lehet csinálni, csak az idő rövid reá, talán Dél-Olaszországból, ha visszakerültök.

Nem szabad magadat annyira odaadnod Anatole France személyének. Hónapokkal ezelőtt megírtam, hogy ne légy olyan andalgó, mert már oly olvadékony és szentimentális lettél az öreggel, hogy látom, alig tudsz ezekből a fátylakból kibontakozni. Az öreg jó, finom és kedves hozzád, ami aztán téged azonnal lefegyverez, és csaknem beteges érzékenységgel nézel szét körülötte.

Az öreg Révész a régi szép és gőgös gyermekpéldány. Most ismét sok baja van a fülével. Bécsben járt, fúrják, faragják, operálják. Bandi talán haza jön pár nap alatt.253 Úgy tudom, ismét volt valami nagy csetepaté, e miatt a gyors utazás.

Párizs, április 24.

Az öreg Anatole France 150 frankot ad havi fizetésül, de minden délután pár órát kell ezért írnom a diktálása után. Most, Párizs felé utazva, ajánlotta ezt nekem és kért, kísérjem el Dijonba és néhány más francia városba, ahol munkájához adatot gyűjt. Fél napig dolgozhatom a magam számára, a nap másik felén pedig neki segítek. Nagyobb fizetést akart adni, és ha utazunk, megduplázni azt, de nem fogadom el, már azért sem, mert jól ismerem az anyagi helyzetét. Nagy kiadásai vannak és adósságai is. Hanem a 150 frankot nem utasítom vissza, mert szükségem van valami kis biztos pénzre, bár jobb szerettem volna végre csak a saját irogatásaimnak élni. A csúnya, gyilkos bolti munkánál mégiscsak jobb Anatole France-nak titkár- kodni. De ne gondold, hogy ez könnyű dolog! Nagyon ideges és türelmetlen az öreg, és a tudatlanságom sokszor bántja. Egy professzort fog küldeni a nyakamra, akitől minden reggel 9—10-ig tanulni muszáj. Erre kért és rábeszélt. Angolul is meg kell tanulni, mert erre is szükségem van. Mindezért a kínlódásért az öreg megígérte, hogy egy nekem való pozíciót fog teremteni, de előbb azt akarja, hogy annyit tudjak a művészetről és minden egyébről, amennyit két-három „directeurs de Revues”254 együttvé253 Ady máj. 17-én érkezett vissza Párizsból.

254 Tudományos folyóirat főszerkesztője.

89