Nagy Csaba (szerk.): Párizstól Pocsolyavárosig. Bölöni György és Itóka levélnaplója, 1906-1912 (Budapest, 2005)

Levelek

Párizs, július 17.

Heltai Jenő Bandinak nem válaszolt még, s én nem is remélem, hogy fog válaszolni. De ráíratok még egyszer Bandival, hátha lehetne a dologból valamit csinálni mégis.153 Aztán az öreg Révésznek is írok, hogy nézzen szét: ha valahol lehetne valamit csinálni, és kérem, hogy a Népszavánál adasson le tőlem havonként két tárcát.

Látom a Dodónál való dolgozásnak rettenetes nyűgét és kárát. Tegnap este náluk voltam vacsorán, tegnapelőtt is hívtak, nem mentem, tegnap is hívtak, felmentem (igazán csak azért, mert éppen kifogyott a pénzem), s hívtak mára is, de most jobban szeretem az egyedülvalóságomat, s nem megyek. Tegnap különben ittunk, kicsit berúgtunk náluk mindnyájan likőrtől s pezsgőtől, s mi Belzebubbal még tovább rúgtunk a kis bárba, s neki sikerült is jól eláznia: felcipeltem az öreg fiút s lefektettem, úgy, mint hajdanában régen.

Párizs, július 18.

Ma este Czóbelt várom magamhoz. Dodó mégis rászánta magát a képvásárlásra, s Czóbel is haza került a tenger mellől, Honfleurből. Most írtam neki, hogy nyélbe lehetne ütni a kép eladását.

Párizs, július 20.

Szombat este Czóbel volt fenn nálam s végleg megkötöttem vele a rettenetes nagy vásárt a két képért, 200 frank erejéig.154 Sajnálom Dodóéknak, mert még ma is az volt a fő érdeklődés, hogy hátha nem éri meg ezt a pénzt, lévén nem vászonra, hanem vastag papundeklire festve. Czóbellel aztán kémeri bor mellett elpityizál- tunk s felmentünk Bandihoz a kis bárba.

Belzebub ma nagyon víg és pityókos kedvében volt különben, titkos kis pénzeken,155 nem is olyan kicsinyeken, egyedül cécót rendezett az éjszaka s eljutott a derék rue de Londres-ig is, hol nem is elégedett meg egy, hanem mindjárt három leányzóval. Pedig Léda asszony is meg-megcsípi az öreget, amint észre veszem, délutáni kimenetelek alkalmával, s különböző huncut módokon megkínozza. Nincs is érmindszenti hasából semmi sem Belzebubnak. De hát úgy láttuk, legény a talpán.

153 Heltai 1903-15 között a Pesti Hírlap belső munkatársa volt, Bölöni feltehetően itt kívánt cikkeket elhelyezni. Ady közbenjárásának nem maradt nyoma.

154 Czóbel két tájképe Diósiék nappalijában függött. „Friss, élénk színek csendülése, rajzos komoly művészettel felépített kompozíciós tájak. Sugárzik rajtuk a nap fénye, és levegőjében szinte megmozdulnak a kinyílt faágak” - írja visszaemlékezésében Itóka (Itóka 50.). Amikor a világháború kezdetén a Diósi házaspár visszatért Magyarországra, a képeknek nyoma veszett.

155 Ady ekkoriban kapott 50 frankot Fenyő Miksától.

54