Nagy Csaba (szerk.): Párizstól Pocsolyavárosig. Bölöni György és Itóka levélnaplója, 1906-1912 (Budapest, 2005)
Levelek
Bandi mondta: ezt nagyon jó néven vették Diósyék. Én pedig láttam az arcán, hogy ők igazán nem valami jókat mondtak felőlem, és vigyázatlanok is voltak. Ennek az észrevételemnek semmiképpen nem adtam kifejezést. Csak engem bántott. Úgy hiszem, ennek valami leleplezgetésére Belzebub még azt is mondta: „sok nagy hazugságai és szemtelenkedései közt Linka állította: te bíztad meg, hallgassa ki őket, és mivel te már nem vagy oda járatos, tőle kívántad az információkat tetteikről, beszélgetésükről”. Szerettem volna befogni Belzebub száját, hogy ilyen utálatos dolgokat ne is mondjon el nekem. De csak hallgattam nagy búsan. Reggel itt volt Dodó. Üzleti ügyben, de velem is beszélgetett. Megköszönte, hogy azt a csúnya levelet elküldtem neki, és megismételte Belzebub mondásait. Rossz volt hallani. Elmondta azt is, hogy a kidobott Linka elment a konzulátusra panaszkodni. Ma kapott onnan Dodó levelet. Hívták. Elmegy, de igen bosszankodik. Milyen kellemetlen, hogy ebben a csúnya dologba engemet is belekevernek. Tegnap a kis kávéházban írtam Rodinnek.19 Vasárnap talán kimegyek. A kapitányék (Bandesson)20 már kétszer meghívtak vacsorára. A generálisukkal és valami francia íróval akarnak megismertetni. Nem mentem el. Bp., január 16. Pár napig reménykedtem, hogy lesz valami a rövid idő alatti visszautazásomból. Ma azután vége! Fuccs. Fent jártam Lippich-nél,21 a főfarizeusnál, és nem adnak 19 A századfordulón számos magyar megfordult Auguste Rodin meudoni műtennében, írja Kunffy Lajos (1869-1962) festőművész, aki évtizedekig élt Párizsban: a festők közül Basch Andor, Előd Karola, Hatvány Ferenc és Kandó László, továbbá Ritoók Emma írónő és Jászi Oszkár is. (Kunffy L.: Visszaemlékezéseim. Kaposvár, 1981. 65.) Bölöni már első, 1903-as párizsi útján megismerkedett Rodin művészetével: a Luxembourg Múzeumban látott Csók-ból „tanultam meg, hogy mi az igazi szobrászat” - írja emlékiratában (Friss 627.), de személyesen csak később, Itóka révén találkozott a művésszel. 20 Kilétét nem sikerült megállapítani. 21 Koronghi Lippich Elek (1862-1924) a Magyar Országos Képzőművészeti Tanácsban és a Műemlékek Országos Bizottságában betöltött tisztsége mellett - 1913-as nyugalomba vonulásáig - a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ösztöndíjak ügyében is döntő ügyosztályának főnöke volt. Itóka hagyatékában fennmaradt levelei arról tanúskodnak, hogy rokonszenvvel figyelte a fiatalasszony századelőn merőben szokatlan önállósodási törekvéseit és irodalmi ambícióit. A kultuszminiszter 1906-1910 között Apponyi Albert gróf (1846-1933) volt. Bölöninek nem sikerült elérnie, hogy a minisztériumtól ösztöndíjat kapjon, így csak augusztusban térhetett vissza Párizsba. 16